Hatpontos szakmai javaslat a Külgazdasági Szövetségtől

Az MKSZ a többi között egy külgazdaságért felelős államtitkárság felállítását kéri a szövetség, s azt, hogy csoportosítsanak át bizonyos uniós forrásokat a hazai kkv-k külgazdasági pozícióit segítő programokra. Szeretnék, ha mielőbb beindulna a kereskedőházak mintájára - állami intézmények bevonásával - felállítandó Magyar Főnix program, illetve azt is el sürgetik, hogy állítsanak fel egy speciális állandó tárcaközi bizottságot.

Az KMSZ kiindulási pontja az volt, hogy kiderült, egyensúlytalansághoz vezetett a rendszerváltás utáni években a kormányok által folytatott gazdaságpolitika, amely elsősorban a multinacionális cégek betelepülésében látta a foglalkoztatottság és a kereskedelmi mérleg karbantartásának zálogát.

Ám emiatt a multik nem integrálódtak a magyar gazdaságba és az országnak világkereskedelembe való integrációja csaknem kizárólag multikon keresztül érvényesül. Tehát továbbra is megoldatlan feladat maradt a hazai vállalkozások exportképességének kérdése. Ezért a jelenlegitől merőben eltérő, új szemléletű kormányzati munkára és intézkedésekre van szükség - véli a szövetség.

2. Az Európai Uniós pénzek átcsoportosítása a termelő szféra területére kiemelten a hazai kkv-k innovációs és exportorientált termelési potenciáljának növelését célzó támogatási programokhoz. A pályázati rendszert ennek alárendelten kell komplex fejlesztési csomagok létrehozásával, soron kívül átalakítani.

3 A Magyar Főnix program mielőbbi beindítása az Eximbank, a Mehib, az ITDH és az AMC bevonásával. *

4. Külgazdasági Tárcaközi Bizottság (KTB) létrehozása. A szakmai szervezetekre támaszkodva a testület elősegítené az egységes vezetésű és egységes szemléletű szakmai irányítást, a színvonalas törvény előkészítést és a végrehajtás ellenőrzését.

5. A túlterjeszkedő állami bürokrácia leépítése; a szolgáltató jelleg erősítése; a közbeszerzési törvény és eljárási rend egyszerűsítése; a földhivatali nyilvántartás, Céginformációs Szolgálat működésének nyilvánossá és átláthatóvá tétele; a cégiratok kötelező használatának eltörlése; a közhiteles elektronikus nyilvántartás bevezetése.

6. A külkereskedelmi szakma becsületének visszaállítása, külkereskedelmi kultúra fejlesztése (a kiemelt szakoktatási, továbbképzési programok hatékonyságának növelése, a munkaerő-piaci feltételek fejlesztése, illetve a külkereskedelmi menedzser szemlélet meghonosításának segítése mind az állami külképviseleti szervezetekben, mind a reálszférában).

*A magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet a hazai kkv-k világgazdasági vérkeringésbe való bekapcsolása. Ehhez nyújthatnának hasznos és konkrét segítséget a felsorolt állami cégek közreműködésével alapított komplex tudásbázisú kereskedőházak, amelyek a magyar termékek és szolgáltatások egyedi és/vagy rendszerbe foglalt exportját segítenék elő olyan exportáló cégeknél, akik átvilágítás alapján megfelelő menedzsmenttel termékkel, irányítási rendszerrel és már értékelhető export múlttal vagy arra alkalmassá tehető struktúrával rendelkeznek. A megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, már bizonyított cégek esetében, ahol a növekedés gátja az alulfinanszírozottság illetve alultőkésítettség, a fenti állami cégek révén átmeneti tőkeemeléses rásegítés lehetőségét kell megteremteni a szerves fejlődést meghaladó növekedés és a regionális multi szerep betöltése érdekében. -->