Nexperia-ügy: most ásták meg a Volkswagen, a BMW és a Mercedes sírját a hollandok, azt hitték, packázhatnak Kínával – történelmi hibát követett el Európa

A Volkswagen bukhatja a legnagyobbat a Nexperia-ügyként elhíresült holland–kínai adok-kapok következményeként, de más európai és japán autógyártók, mint például a BMW, a Mercedes, a Volvo, a Nissan, a Honda és a Stellantis is jelentősen ki van téve a kockázatoknak kiterjedt termelési hálózataik és az érintett csipektől való függőségük miatt.

Csiphiány fenyeget a Nexperia-ügy miatt

A csiphiány következtében kényszerűen elrendelt termelési leállások óriási pénzügyi veszteséget okozhatnak az európai autóiparnak, miközben az ellátási láncban is további zavarokat idéznek elő. Egyes elemzők a legrosszabb esetben különösen a német autógyártás szignifikáns visszaesését vetítik előre.

Eddig ugyan csupán a Volkswagen állította le a wolfsburgi és zwickaui üzemeiben a Golfok és a Tiguanok gyártását, ám a BMW és a Mercedes is bejelentette, hogy termelésüket egyelőre nem, ám ellátási hálózataikat már érinti a probléma.

A krízishelyzet ugyanakkor a japán gyártókat is telibe kaphatja. A Honda, a Mazda, a Nissan és a Toyota is jelezte már, hogy a Nexperia figyelmeztette őket a lehetséges csipellátási szűk keresztmetszetről.

A rajtuk kívül az autóiparnak is beszállító Bosch is a kárvallottak listájára került, de utóbbi cég állítólag alternatív beszállítók igénybevételével és módosított készletgazdálkodással enyhíteni képes a negatív hatásokat.

De miről is van szó? 

A nijmegeni székhelyű Nexperia félvezetőgyártó vállalat jogelődjét 2006-ban NXP Semiconductors néven választották le a holland Philipsről, majd egy újabb leválasztással 3,6 milliárd dollárért került 2018-ban a részben állami cégként működő kínai Wingtech Technology kizárólagos tulajdonába.

A vállalat jelentős pozíciót vívott ki magának az európai félvezetőiparban, emellett fontos k+f létesítményei, illetve szellemi tulajdonjogai is vannak Európán kívül Ázsiában is. Mindezért az orosz–ukrán háború, valamint az amerikai–kínai kereskedelmi háború biztonsági aggályokat keltett vele szemben, aminek nyilvánvalóan a kínai tulajdonos is a tudatában volt, ezért 2023-ban saját kezdeményezésére tárgyalásokat folytatott a holland gazdasági minisztériummal.

Ezek a tárgyalások zökkenőmentesen folytak a hágai kormány szerint is, ám 2024-ben a Nexperia felkerült Washington szankciós listájára, ami drámai következményekhez vezetett. 

És akkor léptek a hollandok

A holland kormány különböző jelzésekre hivatkozva, amelyek szerint a termelési kapacitást, pénzügyi forrásokat, illetve szellemi tulajdonjogokat játszottak át egy a Nexperiával kapcsolatban nem álló, ám a vezérigazgató tulajdonában álló külföldi cégnek, idén szeptember 30-án egy évre állami ellenőrzés alá vonta a céget.

Az intézkedés célja, hogy megakadályozza a vállalat vagyonának átjátszását, illetve a vezetői döntéseket kormányzati jóváhagyáshoz kösse. A hollandok attól tartottak, hogy a Nexperia kiviszi a termelést és a szellemi tulajdonjogokat Kínába, ami szignifikáns károkat okozna 

• az európai autó-, 
• védelmi és 
• szórakoztatóelektronikai iparnak. 

Közben a Nexperia három nyugat-európai igazgatósági tagja kezdeményezésére a holland bíróság a Nexperia – a kínai anyavállalatot is irányító – vezérigazgatóját, valamint néhány további vezetőt is azonnali hatállyal felfügesztett, és a helyükre független vagyonkezelőt nevezett ki.

Kína visszaütött

Peking a nemzetközi jogszabályok kirívó megsértésének, a kínai vállalatok elleni diszkriminációnak nevezte a lépést, majd válaszként exporttilalmat rendelt el a Nexperia kínai leányvállalataival és alvállalkozóival szemben, ergo ezek nem szállíthatják Európába a nélkülözhetetlen csipeket.

Az exporttilalom miatt az ellátási láncok súlyos zavaraira lehet számítani. A félvezetőket ugyan Európában gyártják, ám azokat további feldolgozásra nagyrészt Kínába, kisebb részt más ázsiai országokba szállítják, s innen kapják vissza a készterméket.

A hollandok – miközben valószínűleg október 29-én a kínai kormánnyal is tárgyalnak – tájékoztatták a súlyos helyzetről az uniós országok nagyköveteit is, illetve az Európai Félvezető-testületet is összehívták. Szerintük egyébként az Egyesült Államokat is be kell vonni a tárgyalásokba.