Kikhez mennek a KAP-pénzek?

A parlamenti választások utánig kellett várni, hogy nyilvánosságra hozzák az EU közös agrárpolitikája (KAP) keretében kiosztott támogatások tavalyi kedvezményezettjeinek nevét Nagy-Britanniában. Az EU által eredetileg megszabott határidő április 30. volt, de a londoni környezetvédelmi, élelmiszerügyi és vidékfejlesztési minisztérium úgy döntött, a kampány idején nem frissíti a támogatások kedvezményezettjeinek listáját a 2009-es adatokkal. Végül egészen május 11-ig, a koalíciós tárgyalások befejeztéig kellett várni az adatok közzétételére.

Az Európai Bizottság persze tiltakozott, mondván, a határidő egy olyan irányelvben szerepelt, amely hatályos és Nagy-Britannia is megszavazta. London azonban egyáltalán nem az első azoknak a tagállamoknak a sorában, amelyek e téren vonakodnak eleget tenni tájékoztatási kötelezettségüknek. Tavaly Németország több hónapon át dacolt az uniós jogszabállyal, a legtöbb tartomány csak jókora késlekedéssel, júniusban tette közzé az adatokat. Bajorországban még a szeptemberi tartományi parlamenti választásokat is megvárták.

A kedvezményezettek listája részben azért válhat politikailag kényessé, mert sok nagyon vagyonos személy szerepel rajta. A közvélemény általában felháborodással reagál, amikor kiderül, hogy például II. Erzsébet brit királynő az egyik legtöbb támogatást felvevő kedvezményezett (2009-ben közel 480 ezer font ütötte az uralkodónő markát). Ennek oka, hogy a KAP rendszerében területalapú támogatásokat osztanak szét: akinek van termőföldje (és azt meg is műveli), az a megművelt terület nagyságával arányos támogatást vehet fel. Minél több földje van, annál többet, függetlenül egyéb jövedelmeinek nagyságától vagy vagyoni helyzetétől.

A lista azonban azért is kényes politikailag, mert az egyik párt képviselőjelöltjei túlreprezentáltak lehetnek rajta egy másik párt kandidátusaival szemben, s e különbséget a kampányban ki lehet használni. Ezzel védekezett a brit szaktárca is, amelynek a szóvivője úgy érvelt, nem lenne helyes, ha valaki néhány nappal a voksolás előtt a képviselőjelöltek zsebében turkálna.

Az EU-ban az Európai Tanács 1437/2007-es rendelete értelmében 2007-től kötelező évente utólag nyilvánosságra hozni a KAP kedvezményezettjeinek a listáját. Ennek Magyarországon a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja tesz eleget (www.mvh.gov.hu), amely már rögtön a nyitóoldalon, a kiemelt linkek listájára felvéve szerepelteti a támogatási adatok közzétételével kapcsolatos anyagait.

Ezekből kiderül, hogy tavaly és tavalyelőtt nagyjából hasonló számú, bő 220 ezer kedvezményezettje volt az uniós agrártámogatásoknak Magyarországon. (Az idén és 2007-ben jóval kevesebb, ez azzal magyarázható, hogy e két esztendőben csak az év egy részéről állnak rendelkezésre adatok.)

A legnagyobb haszonélvezők listáját az idei első három hónapban egy zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szövetkezet vezeti. Tavaly a Magyar Agrárkamara állt az élen, amely komplex tájékoztatási kötelezettség teljesítésére, a gazdálkodói információs szolgálat működtetésére kapott közel kétmilliárd forintot. 2008-ban cukoripari cégek kerültek az első két helyre: a budapesti székhelyű, de az osztrák Agrana csoporthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. (amely ma már az ország egyetlen cukorgyárát működteti Kaposvárott), illetve a több mint negyven országban működő, londoni székhelyű ED & F Man Sugar Ltd., amely a világ egyik legnagyobb cukoripari vállalata.

A nyilvánosságra hozatali kötelezettséget egyébként német magánszemélyek a személyes adatok védelmére való hivatkozással megtámadták. Az ügyben az Európai Bíróság dönt, várhatóan még az idén.

Az újonnan földet vásárlóknak ugyanis azt is ki kell fizetniük, hogy a föld birtoklása egyben a támogatásra való jogosultsági jogcím kihasználásának lehetőségét is magában foglalja. Ezzel a rendszerrel azonban a Brüsszeltől való függőség fenntartása is együtt jár – fogalmazott Thurston.

Az újonnan földet vásárlóknak ugyanis azt is ki kell fizetniük, hogy a föld birtoklása egyben a támogatásra való jogosultsági jogcím kihasználásának lehetőségét is magában foglalja. Ezzel a rendszerrel azonban a Brüsszeltől való függőség fenntartása is együtt jár – fogalmazott Thurston.-->