Lakáshelyzet 2009 - Több és jobb lakásban élünk, mint a rendszerváltás idején
A rendszerváltás évétől, 1990-től 2009-ig Magyarország lakásállománya 11,7 százalékkal növekedett, a háztartásokban felhasznált energia viszont 5,3 százalékkal csökkent - egyebek mellett ezeket az adatokat is tartalmazza a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország, 2009 című jelentése.
Magyarországon 1990-ben 3 millió 853 ezer lakás volt, az ezredfordulón a szám 4 millió 65 ezerre, majd 2009-ben 4 millió 305 ezerre emelkedett. A számok mögött minőségi javulást is kimutat a KSH. Az elmúlt két évtized alatt az egyszobás lakások aránya 17-ről 12 százalékra, a kétszobásaké 44-ről 40 százalékra csökkent, míg a háromszobásaké 40-ről 48 százalékra nőtt. A száz szobára jutó lakók száma - szintén 1990 és 2009 között - 114-ről 90-re csökkent.
A komfortot leíró számok is a minőség javulását tanúsítják. Például a vízvezetékkel ellátott lakások aránya 83,3 százalékról 91,4 százalékra, a fürdőszobával rendelkezőké pedig 78,3 százalékról 89,8 százalékra emelkedett. Annak ellenére, hogy a lakások komfortja javult, a vízfogyasztásuk jelentősen csökkent. Amíg 1990-ben 579 millió köbméter vizet fogyasztottak a háztartások, 2008-ban már csak 361 millió köbmétert - 38 százalékkal kevesebbet - használtak el. A lakosság 1989-ben 402,8 petajoule (PJ) energiát használt fel, ez csökkent 2009-re 381 petajoule-ra.
A lakosság által felhasznált energia összetevőit is elemzi a KSH. A gyakorlatilag változatlan mennyiségű benzint - gépjármű üzemanyagot - leszámítva a többi energiát a lakásokban használják fel. A szénfelhasználás mennyiségben - az előbbi két időpont között - 92,3 százalékkal, 410 ezer tonnára csökkent. A tűzifánál kisebb, 30 százalékos volt a csökkenés, ebből tavaly 847 ezer tonna volt a lakossági felhasználás.
A földgáz felhasználás viszont 93 százalékkal, 4.138 millió köbméterre emelkedett, tehát gyakorlatilag megduplázódott 20 év alatt. Villamos energiából viszont harmadával fogyaszt többet a lakosság, tavaly 11.460 millió kilowattóra fogyott belőle.
A részmunkaidősök száma is nőtt a válság miatt
A növekedés hátterében a KSH szerint egyrészt az átmeneti munkaidő-csökkentés, illetve a teljes munkaidős szerződések egy részének részmunkaidőssé alakítása áll.
Ugyancsak a gazdasági válság bizonytalan körülményeivel összefüggésben a munkáltatók növekvő számban kötnek határozott idejű szerződést a munkavállalókkal. Ilyen formában dolgozott a 15–64 éves alkalmazottak 8,4 százaléka, míg az uniós átlag 13,5 százalék. Számuk az elmúlt években folyamatosan emelkedett, és 2009-ben 277 ezret tett ki Magyarországon.
Tavaly folyamatos volt a foglalkoztatottak számának csökkenése, a 2009. évi 3 millió 751 ezer fős létszám 55,4 százalékos rátát jelentett a 15–64 éves népesség körében, ami az egy évtizeddel korábbi helyzetnek felelt meg. A KSH indoklása szerint a korábban is alacsony foglalkoztatási színvonalban szerepet játszik, hogy az atipikus munkavállalási formák kevéssé elterjedtek Magyarországon az unió átlagához, illetve egyes korábban csatlakozott tagállamokhoz képest. Ennek ellenére tavaly a gazdasági válságra adott kényszerű munkaerőpiaci válaszok egyik iránya éppen az atipikus munkavállalási formák gyakoribbá válása volt.
A válságra a közepes és nagyobb vállalkozások jelentős része létszámcsökkentéssel reagált. A legnagyobb létszámvesztés a fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártása, illetve a járműgyártás ágazatban történt, itt 5 munkahelyből egy megszűnt a válság időszakában.
A létszámleépítésre kényszerülő vállalkozások először általában a kölcsönzött munkaerőtől váltak meg. A létszámvesztés üteme 2009 második felében mérséklődött, viszont a veszteség a válság által korábban nem, vagy kevésbé érintett nemzetgazdasági ágakra - például a kereskedelemre - koncentrálódott, miközben a feldolgozóipar létszámcsökkenése gyakorlatilag megállt.
2009 nyarától a gazdasági megszorító intézkedések részeként a közszférában „létszámstop” lépett életbe, de tényleges leépítésre itt nem került sor. Összesen 0,6 százalékkal csökkent a létszám, sőt az itt számba vett közfoglalkoztatottakkal együtt még enyhén nőtt is. A beszámoló szerint megállapítható, hogy az állami szerepvállalás összességében tompította a válság negatív munkaerő-piaci következményeit.
A munkanélküliségi ráta 2009-ben folyamatosan nőtt, és a negyedik negyedévben már 10,5 százalék volt. A ráta minden korcsoportban nőtt, de leginkább a 15-24 éves fiatalok helyzete volt kedvezőtlen. Tavaly 79.000 munkanélküli fiatal volt, munkanélküliségi rátájuk pedig egy év alatt 19,9-ről 26,5 százalékra emelkedett.
A régiókat vizsgálva megállapítható, hogy a 15–64 éves népességen belül változatlanul a Közép-magyarországi régiót jellemezte a legmagasabb, 61,6 százalékos foglalkoztatási arány, illetve a legalacsonyabb, 6,7 százalékos munkanélküliségi ráta. Ezzel szemben Észak-Alföldön dolgozott a korcsoportból a legkevesebb ember - arányuk 48,1 százalék volt -, illetve Észak-Magyarországon voltak a legtöbben munka nélkül, a ráta ott 15,3 százalékot tett ki.
