Bár az érintettek nem kifejezetten örültek neki, a Bajnai-kabinet már tavaly határozott több olyan átalakításról, amelyek révén a nyugdíjrendszer egy-két évtizeden keresztül biztosan működőképes marad. Ezek közé tartozik a 13. havi megszüntetése mellett az indexálás inflációhoz kötése és a 2012-től kezdődő fokozatos korhatáremelés 65 évre. Ám éppen e szigorítások kapcsán fogalmazott Orbán Viktor kijelölt miniszterelnök, Schmitt Pál nemrég megválasztott házelnök és több más fideszes politikus is úgy, hogy „a szociális biztonságot helyre kell állítani”. Két konkrétum hangzott el sokszor, egyrészt a korhatáremelés visszavonása, másrészt a nyugdíjba vonulás már említett 40 évnyi munkaviszonyhoz kötése.
Ez utóbbi a napokban azáltal vált időszerűvé, hogy a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége népszavazást kezdeményezett a módosítás érdekében. Ráadásul a szervezet nemcsak a saját ágazatában, hanem munkakörtől függetlenül bevezetné a 40 évnyi szolgálati időt mint elégséges feltételt. Bár az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatok egyelőre nem jelentek meg, úgy tudjuk, valóban készül egy ilyen előterjesztés fideszes berkekben.
Ez a logika – legalábbis a nők esetében – a megszüntetését jelentené, hiszen elegendő szolgálati idő mellett ezek szerint nem számítana, hogy az illető ténylegesen elérte-e az időskori járandóság megszerzéséhez egyelőre szükséges 62 és 65 év közötti kort (a korhatár 2012-től csak fokozatosan emelkedik). Máskülönben nem sok értelme lenne a Fidesz tervének, a 40 évnyi szolgálati időt ugyanis a jelenlegi jogszabályok is feltételül szabják, a már említett korhatár-követelmény mellett. Sőt, a csökkentett értékű nyugdíj megszerzéséhez is fel kell mutatni 37 évnyi szolgálati időt. Ami e terveknek gátat szabhat: a nyugdíjkassza viszonylagos egyensúlyát a válság számlájára írható munkaerő-piaci folyamatok, valamint az úgynevezett Ratkó-korszak gyermekeinek nemsokára esedékes nyugállományba vonulása is veszélybe sodorhatja.
Nehéz mit kezdeni a nyugdíjak vásárlóértékének a megőrzésére vonatkozó ígérettel is. Ezt ugyanis még a múlt évi szigorítás mellett is szavatolja a jelenlegi szisztéma. Ismeretes: tavaly májusig az indexálás alapja részben az mértéke, részben pedig a reálbérek alakulása volt, azóta viszont csak az előbbit veszi figyelembe a rendszer (legalábbis évi 3 százalékos GDP-bővülés alatt). Ez hosszabb távon csökkenti a nyugdíjak értékét, egyelőre azonban valójában jobban is jártak az idősek a módosítással: tavaly a reálkereset 2,4 százalékkal csökkent, miközben az infláció 4,2 százalék volt.
Országok
GörögországA nyugdíjrendszer megreformálása a hitelválsággal küzdő Görögország pénzügyi konszolidációjának lényeges eleme. A már elfogadott javaslat értelmében 60-ról 65 évre, a férfiakéval egy szintre emelnék a női nyugdíjkorhatárt. Növelnék a korai nyugdíjba vonulást sújtó levonások mértékét és szigorítanák a korkedvezményes nyugdíj feltételeit. A görög rendszer egyik fő problémája, hogy a sok kiskapu miatt a hivatalos korhatárhoz képest sokkal korábban vonulnak a legtöbben ténylegesen nyugdíjba, miközben a várható életkor az egyik legmagasabb Európában.
Franciaország
Évente 2 milliárd euróval nő a nyugdíj-biztosítási rendszer hiánya, amelynek szintje az idén már meg fogja haladni a 10 milliárd eurót. A fiskális és a demográfiai viszonyok kényszere miatt Párizs a hét elején javaslatcsomagot terjesztett elő a szociális partnereknek a nyugdíjreformmal kapcsolatban. A változtatást két irányban tartanák lehetségesnek. Egyrészt 40-ről 41 évre emelnék a kötelező munka-viszony hosszát, másfelől növelnék a korhatárt. Korábbi nyilatkozatokból kivehető, hogy utóbbit a jelenlegi 60-ról 2015-ig 61, 2020-ig pedig 62 évre emelnék.
Németország
A legtöbb uniós tagállaméihoz hasonló nyomasztó demográfiai kilátások hatására Berlin már 2007 áprilisában elfogadta a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt. Ennek értelmében a jelenlegi 65-ről 67 évre emelik fokozatosan a nyugdíjkorhatárt. Az ütemterv szerint 2012 és 2024 között érnék el a 66 évet az egyes generációk esetében, 2025 és 2033 között pedig a 67-et. A korhatár mellett a munkaviszonyban töltött időt is figyelembe vennék, így az, aki 45 éven át fizette a hozzájárulást, továbbra is 65 évesen vonulhat majd nyugállományba.
A nyugdíjrendszer megreformálása a hitelválsággal küzdő Görögország pénzügyi konszolidációjának lényeges eleme. A már elfogadott javaslat értelmében 60-ról 65 évre, a férfiakéval egy szintre emelnék a női nyugdíjkorhatárt. Növelnék a korai nyugdíjba vonulást sújtó levonások mértékét és szigorítanák a korkedvezményes nyugdíj feltételeit. A görög rendszer egyik fő problémája, hogy a sok kiskapu miatt a hivatalos korhatárhoz képest sokkal korábban vonulnak a legtöbben ténylegesen nyugdíjba, miközben a várható életkor az egyik legmagasabb Európában.
Franciaország
Évente 2 milliárd euróval nő a nyugdíj-biztosítási rendszer hiánya, amelynek szintje az idén már meg fogja haladni a 10 milliárd eurót. A fiskális és a demográfiai viszonyok kényszere miatt Párizs a hét elején javaslatcsomagot terjesztett elő a szociális partnereknek a nyugdíjreformmal kapcsolatban. A változtatást két irányban tartanák lehetségesnek. Egyrészt 40-ről 41 évre emelnék a kötelező munka-viszony hosszát, másfelől növelnék a korhatárt. Korábbi nyilatkozatokból kivehető, hogy utóbbit a jelenlegi 60-ról 2015-ig 61, 2020-ig pedig 62 évre emelnék.
Németország
A legtöbb uniós tagállaméihoz hasonló nyomasztó demográfiai kilátások hatására Berlin már 2007 áprilisában elfogadta a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt. Ennek értelmében a jelenlegi 65-ről 67 évre emelik fokozatosan a nyugdíjkorhatárt. Az ütemterv szerint 2012 és 2024 között érnék el a 66 évet az egyes generációk esetében, 2025 és 2033 között pedig a 67-et. A korhatár mellett a munkaviszonyban töltött időt is figyelembe vennék, így az, aki 45 éven át fizette a hozzájárulást, továbbra is 65 évesen vonulhat majd nyugállományba. Állami nyugdíjkiadások -->
