Nem fogynak a munkahelyek

Úgy tűnik, a munkaerőpiac is követi a gazdasági fellendülést. A tavalyi harmadik negyedévben véget ért recessziót követően a munkanélküliség növekedése is megállni látszik Európában. Erre az előrejelzéseknek megfelelően bő fél évet kellett várni, ám márciusban nem emelkedett tovább az európai munkanélküliség szintje. Az eurózónában 10, a teljes EU-ban 9,6 százalékon állt a mutató, és a szezonális okok miatt jó eséllyel nem is növekszik a következő hónapokban. Az Egyesült Államokban és Japánban pedig már túl van a csúcson az állástalanság, pedig az utóbbi országban mélyebb volt a receszszió, mint az öreg kontinensen.

A munkanélküliséget tekintve jelenleg abszolút a legrosszabb helyen lévő Spanyolországban a 2007-ben még alig több mint 8 százalékos ráta több mint kétszeresére emelkedett az idei első negyedévre. A növekedés azonban már 2008-ban megfigyelhető volt, ekkor is meghaladta éves szinten a 11 százalékot a spanyol adat, és azóta még jobban távolodott az európai átlagtól.

Hazánkban a tegnap megjelent KSH-adatok szerint nem emelkedett tovább a 11,8 százalékos munkanélküliségi arány a február és március közötti átlagra vonatkozóan. Nálunk azonban még fennáll a veszélye, hogy tovább nő a mutató, mivel a recesszió is tovább tartott, mint az EU-ban. Hozzá kell azonban tenni, hogy az Eurostat által használt harmonizált munkanélküliségi statisztika alapján márciusban itt is mérséklődés volt, 11,1-ről 11 százalékra. A válságot megelőző években még az uniós átlag alatti állástalansággal büszkélkedhettünk, ám a költségvetési szigorítások miatt eleve legyengült gazdaság érzékenyen reagált a globális folyamatokra.

A korábbi munkaügyi adatokból az is kiderült, hogy Magyarországon a versenyszektor az uniós átlagnál is erőteljesebb elbocsátási hullámot indított el. Csak a közmunkaprogramokkal tudta a kormány kozmetikázni ezt a folyamatot, hogy ne essen vissza még erőteljesebben a foglalkoztatás. Így viszont hajszállal kisebb volt a csökkenés nálunk, mint az unióban, habár jóval alacsonyabb szintről, 1,8 százalékponttal, 55,5 százalékra esett a múlt év végére a foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves lakosságban. Az egyedüli jó hír, hogy az aktivitás nem csökkent, most is a válság előtti szinten, sőt, kicsivel a felett található. Ennek azért van jelentősége, mert a korábbi nagy leépítési hullámokban sokan végleg elhagyták a munkaerőpiacot korkedvezményes vagy rokkantsági nyugdíjazás révén. Ezek a lehetőségek azonban szűkültek a Bajnai-kormány tavalyi lépései során.

A térségben a legnagyobb munkanélküliségi problémával Szlovákia küzd, a 14,1 százalékos harmonizált állástalansági mutató azonban már öt hónapja nem emelkedik tovább. Északi szomszédunknál egyébként is nehéz volt 10 százalék közelébe szorítani az állástalanságot, elsősorban a nagy területi eltérések miatt. A foglalkoztatási arányt tekintve a szlovákok viszont a válság előtt már lényegesen kisebb lemaradásban voltak nálunk az EU-hoz viszonyítva. Még most is a miénknél magasabb, 59 százalék körüli ez az arány, és látva a kedvezőbb növekedési előrejelzéseket, jobb esélyük van ennek növelésére is. A régió élenjárói továbbra is a csehek, akik a válság során előzték le az uniót, mivel arányaiban kevesebb elbocsátással vészelték át az elmúlt másfél évet. Lengyelország viszont az élénk belső piac, illetve a fiskális élénkítés miatt egyáltalán nem szenvedett el gazdasági visszaesést, így a munkaerőpiaca is alig szűkült. A 0,6 százalékpontos romlásban az is szerepet játszhatott, hogy kevesebben tudtak külföldön munkát vállalni a hagyományosan igen jó mobilitású lengyelek.