BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Pénzalappal védenék az eurót

Hatvanmilliárd euróval bővítenék és az eurózóna tagjai számára is hozzáférhetővé tennék azt az 50 milliárd eurós pénzalapot, amelyből jelenleg a monetáris unión kívüli EU-tagok vehetnek igénybe segítséget fizetésimérleg-problémák esetén. Ezt a javaslatot terjesztette az Európai Bizottság a tegnap lapzártánk után véget ért uniós pénzügyminiszteri találkozó elé. A hitelmechanizmus, amelyet eredeti formájában már sikerrel alkalmaztak hazánk, Lettország és Románia esetében, a görög válság átterjedését lesz hivatott megakadályozni: szükség esetén az EU-tagok abból juthatnának alacsony kamatozású, a Nemzetközi Valutaalap feltételeivel megegyező hitelhez. Az összeg előteremtésének lehetséges módjaként uniós diplomaták a tagállamok összessége által garantált EU-kötvények kibocsátását említették. Az eurózóna tagállamai a mechanizmus mellett kormányközi hiteleket is igénybe vehetnének.

Bár az összeg papíron meggyőzőnek tűnik, kérdés, hogy elegendő lesz-e annak bizonyítására: az EU készen áll megvédeni az eurózóna leggyengébbnek tartott tagjait, Spanyol-, Írországot és Portugáliát a piaci támadásoktól – vélik közgazdászok. Erik Nielsen, a Goldman Sachs vezető európai közgazdásza szerint jó hír az alap felállítása, ám valószínűtlen, hogy az önmagában képes lenne megnyugtatni a piacokat. Nielsen ugyanakkor úgy véli, hogy a bejelentés nyitányul is szolgálhat az Európai Központi Bank számára kivételes intézkedések bevezetésére.

Egyelőre bizonytalan, hogy az EKB milyen szerepet játszhat a piaci bizalom helyreállításában. A 110 milliárd eurós görög segélycsomag formális jóváhagyásáról döntő pénteki találkozójuk után az eurózóna vezetői nyilatkozatukban azt közölték: valamennyi uniós intézmény, köztük az EKB is „a rendelkezésre álló valamennyi eszközt beveti az euróövezet stabilitásának biztosítására”. Ez a megfogalmazás akár annak a lehetőségét is jelentheti, hogy a jegybank állampapírok vásárlásába kezd a másodlagos piacon, vagy egy nagy, alacsony kamatozású hitelprogramot hirdet a bankszektor számára.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke a múlt héten mindenesetre elutasította, hogy a pénzintézet kormányzati kötvényeket vásároljon; nyilatkozata csütörtökön érezhetően fel is gyorsította a piaci lejtmenetet. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig a hétvégén azt mondta, hogy nem gyakorol nyomást a független EKB-ra a kötvényvásárlás ügyében.

Pénteki találkozójukon az eurózóna vezetői a pénzalap részleteinek vasárnapi – még a mai ázsiai piacnyitás elé időzített – kidolgozása mellett a költségvetési hiányok lefaragásának felgyorsításában, illetve az idei deficitcélok teljesítésében egyeztek meg. Kilátásba helyezték a deficitszabályok, valamint az azok megszegőit sújtó szankciók szigorítását. Az euróövezet egészében az előrejelzések szerint az idén a GDP 6,6, jövőre pedig 6,1 százalékára rúghat a deficit.

A görög segélycsomagról pénteken nemcsak az eurózóna vezetői döntöttek, de a német parlament is áldását adta a 22,4 milliárd eurós hozzájárulásra. Az alkotmánybíróság pedig szombaton elutasította annak az öt akadémikusnak a beadványát, akik az összeg blokkolását szerették volna elérni. Angela Merkel kancellár a tegnapi tartományi választások előtt azt üzente Észak-Rajna–Vesztfália polgárainak: az eurózóna országai együtt és eltökélten fogják vezetni a harcot az euró stabilitásáért. Azt is világossá tette, hogy ez nemcsak nagyobb költségvetési fegyelmet jelent, hanem a pénzpiacok megregulázásának a felgyorsítását is.

Financial Times, Reuters, Bloomberg



A G7 is aggódik a helyzet miatt

A G7 országai aggódnak a görög adósságválság miatt – mondta a csoport elnökségét betöltő Kanada pénzügyminisztere. Pénteken telefonos konferenciát tartottak a G7 pénzügyminiszterei, jegybankelnökei.

Jim Flaherty arra is utalt: Athén után másoknak is segítségre lehet szükségük.

Barack Obama amerikai elnök Angela Merkel német kancellárral tárgyalt telefonon.

Obama szerint a beszélgetés során egyetértettek abban, hogy a válság által érintett országoknak határozott politikai, a nemzetközi közösségnek pedig határozott pénzügyi választ kell adnia.



Jim Flaherty arra is utalt: Athén után másoknak is segítségre lehet szükségük.

Barack Obama amerikai elnök Angela Merkel német kancellárral tárgyalt telefonon.

Obama szerint a beszélgetés során egyetértettek abban, hogy a válság által érintett országoknak határozott politikai, a nemzetközi közösségnek pedig határozott pénzügyi választ kell adnia. Portugália is bekeményít José Sócrates portugál miniszterelnök bejelentette: országa a tavalyi 9,4-ről az eredeti tervekben szereplő 8,3 helyett az idén a GDP 7,3 százalékára szorítja le a költségvetési hiányt.

Az újabb megszorításokról Sócrates egyeztetni készül a szociáldemokrata ellenzék vezetőjével, ám a lehetséges lépések között a kormányfő egyes beruházási projektek, például az új lisszaboni repülőtér megépítésének az elhalasztását említette.

A miniszterelnök azt mondta: garanciákat kapott arra, hogy a halasztások miatt országa nem esik el uniós támogatástól.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek