BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tényleg fájt, de lesz eredménye? Ma véget ért a Bajnai-korszak

Hivatalosan is véget ér ma a Bajnai-kormány pályafutása. A búcsúzási ceremónia részeként Sólyom László köztársasági elnök fogadta a távozó miniszterelnököt.

A közel másfél órás találkozó után kiadott kommüniké szerint Bajnai Gordon egyrészt köszönetet mondott az államfőnek az együttműködésért. Másrészt rövid tájékoztatást adott a kormányzati átadás-átvétel aktuális kérdéseiről, az egyéves kormányfői tevékenysége mérlegéről, valamint az ország jelenlegi állapotáról.

Ennek kapcsán feltehető a kérdés: a végrehajtott költségvetési stabilizációnak köszönhető javulás mennyiben alapozza meg a jövőbeni felzárkózást? Bajnai Gordon úgy látja: az ország ma kifelé tart a válságból és régiós versenytársainál sok szempontból kezd újra jobban teljesíteni. A Fidesz ellenben nem győzi elégszer elmondani: a válságkezelés kudarcot vallott, így változatlanul gazdasági vészhelyzet van. „Alig egy éve három ígéretet tettünk. Visszafordítjuk az országot a gazdasági összeomlással fenyegető útról. Megteremtjük a gazdaság tartós növekedésének alapjait. És egyben tartjuk a társadalom stabilitását biztosító kereteket. Amire vállalkoztunk, elvégeztük. Stabil költségvetést, növekedési pályán lévő gazdaságot adunk át utódainknak” – hangsúlyozta a leköszönő kormányfő. Emlékeztetett arra: hivatalba lépését követő első nyilatkozatában tájékoztatta a lakosságot arról, hogy fájdalmas időszak következik.

Igazat mondott, nem árult zsákbamacskát. A magát kapusnak tituláló, Wallis-os múltja miatt sokat támadott Bajnai megszorító csomagja tényleg sok fájdalommal járt. A 13. havi nyugdíj megszüntetését, az áfa emelését, a táppénzek csökkentését, a gyes és a gyed időtartamának megrövidítését és a családi pótlék befagyasztását senki nem fogadta kitörő örömmel. Ez tükröződött az európai parlamenti választások eredményén is. A gazdaság élénkítése érdekében ugyanakkor kevésbé radikális intézkedéseket hoztak. A személyi jövedelemadó alsó sávhatárának kiterjesztése, az eva bevételi hatályának növelése, és a csökkenő munkáltatói járulékok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Azt pedig csak remélni lehet, hogy a nyugdíjkorhatár 65 évre emelése fenntarthatóvá tette a nyugdíjrendszert. Sokaknak jó hír volt viszont, hogy kabaréba illő kísérletek ellenére alkotmányellenes lett az ingatlanadó.

Európában szétnézve egyértelműen állítható: a kormány a megtakarítási csomagot különösebb megmozdulások, sztrájkok, tüntetések nélkül végrehajtotta. A Gyurcsány Ferenc elleni tiltakozások nem alakultak át Bajnai ellenes demonstrációkká, bár az önkormányzatok képviselői kivonultak a költségvetési egyeztetésekről, és a közösségi közlekedés reformjára tett kísérletek komoly ellenállásba ütköztek.

A parlament szokatlanul korán, de annál élesebb vita után fogadta el a 2010-es költségvetést, amely szigorú, és sokak szerint nehezen tartható költségvetési hiánnyal számol. „Az új kormányra több helyen csontvázak várnak a jelenlegi költségvetésben. Például az egészségügyben, vagy az állami vállalatok adósságát illetően” – magyarázta Kovács Árpád.
Az Állami Számvevőszék volt elnöke szerint a GDP alakulása világosan mutatja, hogy az ország teljesítménye elmarad attól a lehetséges szinttől, amit el tudna érni.

A számok önmagukért beszélnek: Kelet-Európában a gazdasági válság ellenére is 3 és 4,5 százalék között található a növekedési mutató, míg Magyarországon jó esetben 2 százalék. Egy főre számítva már évek óta az uniós GDP-átlag mindössze 60 százalékán stagnálunk.
Fontos azonban tudni: Magyarország már Bajnai Gordon hivatalba lépése előtt a fizetésképtelenség határán állt, és 20 milliárd eurós nemzetközi hitelt kapott. Az összegből eddig 14,5 milliárd eurót hívtak le. „Azon voltam, hogy a Valutaalap és az EU közösen cselekedjen, és programunkat mind annak elindításakor, mind a végrehajtás során közösen vizsgálja” – fogalmazott Bajnai Gordon. Szerinte nyilvánvaló: Magyarország adósságterhei nem emelkednek, és hosszú távon az ország kikerül az adósságok szorításából. Többször hangsúlyozta az elmúlt egy évben: addig tart a válság, amíg nem csökken a munkanélküliség. Ha csak ezt nézzük, akkor van ok örömre, mert a munkanélküliség 11,8 százalékon tetőzött, a foglalkoztatottak száma pedig 14 ezerrel nőtt az utóbbi három hónapban.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.