Lengyelország után az EU klímavezére is nekiment Brüsszel politikájának: a blokk szabályai nem működnek – „Őrület, amit csinálunk”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre élesebben bírálják Brüsszel klímapolitikáját még azok is, akik korábban annak legfőbb támogatói voltak. Miközben az EU klímaügyi biztosa a nemzetközi klímacsúcsok gyenge eredményeiről beszélt, Lengyelország szerint az uniós szabályok már az európai ipar túlélését veszélyeztetik.
Látványos önkritikát fogalmazott meg hétfőn Brüsszelben az Európai Unió klímaügyi biztosa. Wopke Hoekstra szerint
az elmúlt évek ENSZ-klímacsúcsai messze nem hozták azt az eredményt, amelyre a tudományos szakértők szerint szükség lenne a globális felmelegedés megfékezéséhez.
A biztos egy Politico-rendezvényen arról beszélt, hogy ha összevetjük a probléma súlyosságát azzal, amit az elmúlt öt-nyolc év COP-klímakonferenciái ténylegesen elértek, akkor az eredményeket egyszerűen „kiábrándítónak” kell nevezni. Bár szerinte a közel 200 országot tömörítő ENSZ-folyamatot továbbra is folytatni kell, nagyobb szerepet kellene kapniuk azoknak a kisebb országcsoportoknak is, amelyek hajlandók gyorsabban cselekedni.
A kijelentés azért figyelemre méltó, mert az Európai Unió hosszú ideje a nemzetközi klímapolitika egyik legfőbb mozgatórugója. Most azonban már Brüsszelben is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a globális megállapodások lassan haladnak, miközben a kibocsátáscsökkentési célok egyre sürgetőbbek.
Brüsszelt kívülről és belülről is támadják
Eközben egy másik fronton is komoly vita bontakozott ki. Krzysztof Bolesta lengyel klíma- és környezetvédelmi miniszterhelyettes ugyanezen a rendezvényen rendkívül élesen bírálta az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerét (ETS), amely az európai ipar szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését célozza.
A lengyel politikus szerint „őrület”, ahogyan az EU fokozatosan csökkenti a nehézipar számára biztosított ingyenes szennyezési kvótákat. Egyes ágazatokban a kedvezmények akár felére is zsugorodhatnak, ami szerinte komoly versenyképességi problémákat okozhat.
Bolesta úgy fogalmazott: Európa ugyan megszerezheti az erkölcsi fölényt a klímavédelemben, de könnyen előfordulhat, hogy közben elveszíti az iparát.
Szerinte a jelenlegi szabályozási pálya túl gyors, és veszélybe sodorhatja az európai gyártócégek jövőjét.
A vita különösen érzékeny időszakban zajlik, mert az Európai Bizottság júliusban felülvizsgálja az ETS-rendszert. Brüsszeli várakozások szerint a testület bizonyos területeken enyhítheti a szabályokat, és hosszabb ideig engedheti az ipar számára a kedvezményes kibocsátási lehetőségeket.
Erre utal Hoekstra korábbi álláspontja is, miszerint a bizottság nyitott lehet az ingyenes kvóták meghosszabbítására. Ugyanakkor cserébe elvárhatja, hogy az érintett vállalatok bizonyíthatóan beruházzanak a kibocsátáscsökkentő technológiákba.
Már Brüsszel is belátta: a saját szabályai is túl drágák az európai cégeknek, nem bírják tovább a pluszterheket
Az Európai Bizottság módosítaná az egyik legfontosabb klímapolitikai eszközét, mert egyre nagyobb nyomás alá kerültek az ipari szereplők. A kibocsátási kvóták ára már most is jelentős költség a cégeknek, miközben az energiaárak továbbra is magasak. A kérdés az, hogy a brüsszeli terv mennyire fér össze a hosszú távú klímacélokkal.
