Újabb európai országokhoz helyezne ki atomfegyvereket a NATO többen már alig várják – „Ha bárki megtámadna minket, a válasz pusztító lenne!"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságWashington csapatkivonásokról és egyes kulcsfontosságú fegyverrendszerek európai telepítésének lemondásáról döntött, miközben egyre nagyobb hangsúlyt helyez Ázsiára és más térségekre.
Az Egyesült Államok NATO nukleáris védőernyője
Az amerikai elképzelés szerint több NATO-tagállam is fogadhatna úgynevezett kettős rendeltetésű repülőgépeket, vagyis olyan harci gépeket, amelyek hagyományos és nukleáris csapásmérésre is alkalmasak. A Financial Times forrásai szerint a nyitottság célja az, hogy Washington jelezze: az amerikai nukleáris védőernyő továbbra is érvényes, még akkor is, ha a hagyományos katonai védelem terhéből Európának a jövőben jóval nagyobb részt kell vállalnia.
A legnagyobb érdeklődést a NATO keleti szárnyán mutatják. A beszámoló szerint Lengyelország és egyes balti államok is nyitottak lennének arra, hogy területükön ilyen bázisok működjenek. Lengyel részről ez nem teljesen új igény: Andrzej Duda volt lengyel elnök korábban nyilvánosan is amellett érvelt, hogy az Egyesült Államok terjessze ki a nukleáris megosztási rendszert Lengyelországra.
Varsó emellett idén csatlakozott egy új francia kezdeményezéshez is, amely azt vizsgálja, hogy Franciaország nukleáris elrettentő képességének egyes elemei ideiglenesen megjelenhetnének-e más európai szövetséges országokban. Ez azt mutatja, hogy a kelet-európai NATO-tagállamok nemcsak az amerikai, hanem az európai nukleáris garanciákat is erősebben be akarják vonni saját biztonsági számításaikba.
Megint a Balti-államok reszkethetnek
A NATO keleti határához legközelebb fekvő országok érzik a legnagyobb fenyegetést, ezért körükben a legerősebb a szándék a nukleáris elrettentés láthatóbb jelenlétére. A döntés ugyanakkor nem közeli. A tárgyalásokra rálátó másik forrás szerint nincs küszöbön olyan megállapodás, amely rövid időn belül kibővítené az amerikai nukleáris fegyverek európai állomásoztatását. A téma érzékenysége miatt a NATO-n belüli egyeztetések zárt csatornákon folynak.
Az Egyesült Államok jelenleg öt európai tagállam területén állomásoztat védelmi és elrettentési célból taktikai atomfegyvereket:
- Belgium (Kleine Brogel légibázis)
- Németország (Büchel légibázis)
- Hollandia (Volkel légibázis)
- Olaszország (Aviano és Ghedi légibázisok)
- Törökország (Incirlik légibázis)
A fegyverek feletti teljes felügyeletet és indítási jogot az Egyesült Államok tartja kézben. Háborús konfliktus esetén azonban a befogadó európai szövetségesek saját, kettős rendeltetésű (Dual-Capable Aircraft – DCA) vadászgépei és pilótái is alkalmasak és kiképzettek a bombák célba juttatására.
A NATO nukleáris megosztási rendszere még a hidegháború idején jött létre. A szövetség érvelése szerint a rendszer lehetőséget ad a nem nukleáris NATO-tagállamoknak arra, hogy részt vegyenek a szövetség nukleáris politikájának és tervezésének alakításában anélkül, hogy saját atomfegyvereket szereznének be. A modell lényege tehát az, hogy a fegyverek amerikai ellenőrzés alatt maradnak, de a kijelölt szövetséges légierők részt vesznek a kiképzésekben és a műveleti felkészülésben.
