Újabb európai országokhoz helyezne ki atomfegyvereket a NATO többen már alig várják – „Ha bárki megtámadna minket, a válasz pusztító lenne!"
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságWashington csapatkivonásokról és egyes kulcsfontosságú fegyverrendszerek európai telepítésének lemondásáról döntött, miközben egyre nagyobb hangsúlyt helyez Ázsiára és más térségekre.
Az Egyesült Államok nukleáris NATO-védőernyője
Az amerikai elképzelés szerint több NATO-tagállam is fogadhatna úgynevezett kettős rendeltetésű repülőgépeket, vagyis olyan harci gépeket, amelyek hagyományos és nukleáris csapásmérésre is alkalmasak. A Financial Times forrásai szerint a nyitottság célja az, hogy Washington jelezze: az amerikai nukleáris védőernyő továbbra is érvényes, még akkor is, ha a hagyományos katonai védelem terhéből Európának a jövőben jóval nagyobb részt kell vállalnia.
A legnagyobb érdeklődést a NATO keleti szárnyán mutatják. A beszámoló szerint Lengyelország és egyes balti államok is nyitottak lennének arra, hogy területükön ilyen bázisok működjenek. Lengyel részről ez nem teljesen új igény: Andrzej Duda volt lengyel elnök korábban nyilvánosan is amellett érvelt, hogy az Egyesült Államok terjessze ki a nukleáris megosztási rendszert Lengyelországra.
Varsó emellett idén csatlakozott egy új francia kezdeményezéshez is, amely azt vizsgálja, hogy Franciaország nukleáris elrettentőképességének egyes elemei ideiglenesen megjelenhetnének-e más európai szövetséges országokban. Ez azt mutatja, hogy a kelet-európai NATO-tagállamok nemcsak az amerikai, hanem az európai nukleáris garanciákat is erősebben be akarják vonni saját biztonsági számításaikba.
Megint a balti államok reszkethetnek
A NATO keleti határához legközelebb fekvő országok érzik a legnagyobb fenyegetést, ezért körükben a legerősebb a szándék a nukleáris elrettentés láthatóbb jelenlétére. A döntés ugyanakkor nem közeli. A tárgyalásokra rálátó másik forrás szerint nincs küszöbön olyan megállapodás, amely rövid időn belül kibővítené az amerikai nukleáris fegyverek európai állomásoztatását. A téma érzékenysége miatt a NATO-n belüli egyeztetések zárt csatornákon folynak.
Az Egyesült Államok jelenleg öt európai tagállam területén állomásoztat védelmi és elrettentési célból taktikai atomfegyvereket:
- Belgium (Kleine Brogel légibázis)
- Németország (Büchel légibázis)
- Hollandia (Volkel légibázis)
- Olaszország (Aviano és Ghedi légibázisok)
- Törökország (Incirlik légibázis)
A fegyverek feletti teljes felügyeletet és indítási jogot az Egyesült Államok tartja kézben. Háborús konfliktus esetén azonban a befogadó európai szövetségesek saját, kettős rendeltetésű (Dual-Capable Aircraft – DCA) vadászgépei és pilótái is alkalmasak és kiképzettek a bombák célba juttatására.
A NATO nukleáris megosztási rendszere még a hidegháború idején jött létre. A szövetség érvelése szerint a rendszer lehetőséget ad a nem nukleáris NATO-tagállamoknak arra, hogy részt vegyenek a szövetség nukleáris politikájának és tervezésének alakításában anélkül, hogy saját atomfegyvereket szereznének be. A modell lényege tehát az, hogy a fegyverek amerikai ellenőrzés alatt maradnak, de a kijelölt szövetséges légierők részt vesznek a kiképzésekben és a műveleti felkészülésben.
