Több időt kapnak a bankok a Bázel III szabályozási csomagban megszabott szigorúbb tőkekövetelmények alkalmazására – igyekezett pozitív üzenetet küldeni a piacoknak pénteken a bázeli bizottság elnöke. Nout Wellink azután próbálta lecsillapítani a kedélyeket a több mint négyszáz pénzintézetet tömörítő nemzetközi szervezet, az IIF bécsi közgyűlésén, hogy az előző napon a gazdasági talpra állás veszélyeztetéséről beszéltek a bankvezérek az új tőkemegfelelési szabályok túl gyors bevezetése kapcsán.
Az IIF vezetősége még csütörtökön figyelmeztetett, hogy 2011 és 2015 között összesen akár 3 százalékponttal is viszszavetheti a növekedését az euróövezetben, Japánban és az Egyesült Államokban a banki adók és tőkekövetelmények átgondolatlan bevezetése. Az IIF éppen ezért felszólította a vezető fejlett és feltörekvő gazdaságokat tömörítő G20-at a június 26-i csúcstalálkozó előtt, hogy óvatosan mérlegeljék az új szabályok kialakítását, nehogy veszélyeztessék a bankok hitelképességét és ezzel a gazdasági talpra állást – közölte Josef Ackermann, a Deutsche Bank vezetője.
Az IIF által kiadott borúlátó tanulmány nyomán kisebb „nyilatkozatháború” bontakozott ki pénteken a szervezet és a bázeli bizottság között. Wellink visszautasította a pénzintézetek riogató állásfoglalását a Bázel III-mal kapcsolatban, és azt hangsúlyozta, hogy a tőkekövetelményekre és a likviditásra vonatkozó előírások szigorítása csökkentheti egy jövőbeni pénzügyi válság valószínűségét. A gazdasági környezet stabilitása pedig hozzájárulhat a jólét növeléséhez – szögezte le.
A bankok megnyugtatása érdekében a bázeli bizottság vezetője ugyanakkor arról is beszélt, hogy kellő időt kell biztosítani a pénzintézetek számára az új szabályoknak való megfeleléshez. Wellink szerint ugyanis az időbeni haladék még mindig kívánatosabb engedmény, mint a tervezett szigorítások esetleges felvizezése. A Bázel III 2012-re tervezett bevezetését nyilatkozataik alapján a G20 pénzügyminiszterei is irreálisnak tartják, és éppen ezért nem zárják ki az eredeti határidők kitolását.
Az IIF által jósolt visszaesés egyébként éppen Európát érintené a legérzékenyebben a szervezet tanulmánya szerint: miközben a szigorítások túl gyors bevezetése Japánban 1,9, az Egyesült Államokban pedig 2,6 százalékpontos növekedés-viszszaesést jelentene 2011 és 2015 között, Európában 4,3 százalékpontos lenne az elmaradásFT.com, Reuters
Orbán is ott volt
Bankárok előtt, a bécsi IIF-konferencián igyekezett kimagyarázni egyes pénzintézetek extraadóztatásának – s évi extra 200 milliárd forintos megsarcolásának – magyarországi tervét Orbán Viktor. A miniszterelnök ezt fájdalmas, de szükséges lépésnek nevezte, mondván: tudja, ez hosszú távon ugyan nem tesz jót a magyar gazdaságnak, de jelen pillanatban szükség van rá. Hozzátette: vannak még részletek, amelyekről tárgyalni kell, ilyen az ütemezés és a teher mértéke.
Ehhez elengedhetetlen, hogy visszaállítsák a pénzpiacokba vetett bizalmat. Be kell gyógyítani a sebeket, amelyeket egyes pénzpiaci szereplők felelőtlen viselkedése okozott. A németek külön adóztatnának Németország azon van, hogy a pénzügyi tranzakciókra egységes adót vessenek ki az euróövezetben – mondta a német pénzügyminiszter. Wolfgang Schäuble a Der Spiegel hetilapnak hozzátette: ilyen adót nem lehet egyoldalúan bevezetni, mert „ha egyoldalúan teszszük, akkor egyetlen gombnyomással bármelyik bank átviheti az ügyleteit másik országba, árfolyamkockázat nélkül.
Ezért ezt az euróövezetben kell bevezetni, és még jobb lenne, ha az egész EU-ban sikerülne”. -->
