Csendes forradalom az energiagazdálkodásban

Az energiaárak egyre markánsabb komponenseivé válnak a vállalatok termelési és üzemeltetési költségeinek. Az energiaellátási problémák növekvő fontossága ellenére számos gazdálkodó szervezetnél nincs vagy elégtelen a vállalati energiapolitika. A probléma forrása az, hogy az energetika nemcsak országosan, hanem nemzetközi szinten is átment egyfajta karbantartás-centrikus tevékenységbe. Nagyon ritka az energetikus pozíció a vállalatoknál, akinek az a dolga, hogy folyamatosan nyomon kövesse, miként lehet olcsón beszerezni, hatékonyan felhasználni az energiát. Erre a tevékenységre manapság nem igazán szeretnek embereket felvenni, munkabérüket pénzkidobásnak tartják a cégek. A CORDI K+F Nonprofit Zrt. gyakorlatában előfordult olyan vélemény is, hogy egy cég azért nem akart belemenni az energiagazdálkodási felülvizsgálatba, mert úgy tartották, hogy náluk az energiaköltség marginális tétel. „Hozzá kell tennem, hogy ezt egy olyan gazdálkodó szervezet képviselője mondta, ahol az energiakiadás milliárdos nagyságrendű” – idézte fel a kijelentés körülményeit Köteles Géza, a CORDI részlegvezetője. Szerinte az, hogy ebből a milliárdból 10-15 százalékot megspóroljanak, abszolút reális, ha az adott cégnél jól koordinálják az energiagazdálkodást, és ez a megtakarítás „messze meghaladja egy energetikus szakember munkabérét”.

A CORDI szakemberei ebből az igényből és lehetőségből indultak ki, amikor saját energiagazdálkodási irányítási rendszerszabványukat – Energy Management & Controlling Standard (EMCS) – kialakították. Alapvető céljuk ezzel az, hogy a vállalati energiagazdálkodás megfelelő koordinálásával primer energiamegtakarítást érjenek el, és hozzájáruljanak az üvegházhatást előidéző károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez is. A rendszerszabvány iránt a világ több részéből, így Kínából és az Arab Emírségekből is érdeklődnek.

A CORDI K+F Nonprofit Zrt. több mint 50 vállalatot nyert meg kísérletéhez, többek között olyan meghatározó szervezeteket, mint a SAMSUNG Zrt., a Nestlé Hungária Kft., az IKEA Lakberendezési Kft. vagy éppen a Magyar Energia Hivatal. A náluk lefolytatott kutatási-fejlesztési tevékenység tapasztalataira alapozva 2007-ben lefektették a világ első átfogó energetikai irányítási rendszerének alapjait. Az EMCS a hiányzó láncszem a meglévő irányítási – pl. minőség-, környezet-, egészség- és biztonságvédelmi – rendszerszabványok körében. „És ami talán a legfontosabb – hangsúlyozta Köteles Géza –, az EMCS nem csak egy tanúsítvány, hanem hatékony eszköz a vezetők kezében a fajlagos energiaköltségek csökkentéséhez, és alapvetően abban különbözik a többi rendszertől, hogy minden lépése konkrét adatgyűjtésen alapszik.” A rendszer bevezetésének és üzemeltetésének költségei többszörösen megtérülnek az általa elérhető energiamegtakarításokból.

Az irányítási rendszerszabvány alapgondolata egyszerű: az energia- és költséghatékony üzemeltetés módszereinek meg kell egyezniük a mindenre kiterjedő energiaveszteség-térképezés módszereivel. Míg azonban egy energiagazdálkodást érintő felülvizsgálat egyszeri esemény, és az abban foglalt fejlesztési javaslatok sorsát később szinte lehetetlen nyomon követni, addig az EMCS alkalmazásával, az ún. „Plan-Do-Check-Act” logika alapján folyamatos a veszteségfeltárás, a veszteségek ütemezett kiküszöbölése, és a beavatkozások eredményességének monitoringja a normál üzemmenet szerves részévé válik. Az EMCS hangsúlyt helyez a műszeres mérésekre, valamint az egzakt mérési eredményeken alapuló KPI-ok (Key Performance Indicator) kidolgozására és rutinszerű alkalmazására a vezetői döntéshozatalban.