Az első egyetlen eljárással – amelyet az FGSZ Földgázszállító Zrt. a Városföld–Drávaszerda-hely közötti földgázszállító vezeték és kapcsolódó létesítmények tervezésére és kivitelezésére hirdetett meg – került az élre. Ilyen még nem fordult elő – mondta érdeklődésünkre Tunyogi László, a Hírbörze ügyvezető igazgatója. Nem volt még olyan év, amikor egyetlen eljárással vezette volna valamelyik nyertes a toplistát. Például egy évvel korábban a Mol Nyrt. 15 eljárással, de még így is kétmilliárddal kevesebbel került az élre.
Az ajánlatkérők tavalyi érték szerinti toplistáját a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezeti, 179 milliárd forinttal (145 eljárás). Második a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, harmadik pedig a BKV.
A közbeszerzés állapotáról szólva a szakember úgy fogalmazott, hogy első látásra mintha javult volna a helyzet 2009-ben. A megelőző évhez viszonyítva sokkal több eljárást bonyolítottak le (2008-ban 4988-at, 2009-ben 8534-et), nőtt a nyílt eljárások értéke (a 2008. évi 751 milliárd forintról 944 milliárdra), és összességében sokkal többen is nyertek, mint egy évvel korábban (2008-ban 2898-an, tavaly 4475-en). Az öröm azonban a szakember szerint még korai lenne. A számokat a gyakran túlszabályozott hazai közbeszerzési törvény „kozmetikázza” szebbre a valóságnál.
Az eljárások számának növekedése mellett ugyanis csaknem minden ötödik beszerzés (17,8 százalék) eredménytelenül zárult. Ez lényegesen több a korábbi évek adatainál. Az okok között említette, hogy az elmúlt évtől kötelező lett eredménytelennek nyilvánítani minden olyan eljárást, ahol csupán egyetlen érvényes ajánlat maradt az értékelés után. A közbeszerzési piacon azonban számos olyan eset ismert – mondta –, ahol a potenciális nyertes után következő ajánlattevők szándékosan nem pótolták a hiányosságaikat, inkább „bedöntötték” az egész beszerzést. Természetesen ilyenkor újrakezdődött a hosszú hónapokig tartó procedúra. Az eredménytelenségben feltehetőleg közrejátszott az ajánlatkérők számának 57 százalékos bővülése – ők döntően az önkormányzatokból jöttek –, mert valószínűleg sokan kevésbé rutinosan
Az elemzés során modellezéssel az összes eredménytelen eljárás 56 százalékánál sikerült meghatározó mintázatot találni. E szerint az átlagosnál nagyobb valószínűséggel következik be eredménytelenség, ha a szolgáltatás építőipari vagy gazdasági tevékenységet segít, illetve gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozik, valamint ha az ajánlatkérő önkormányzat vagy önkormányzati érdekeltség. Jelentősen megnöveli az eredménytelenség valószínűségét ezek kombinációja.
Egy éve a nyolcmillió forint éves nettó összegű megrendelés fölött kötelező közbeszerzési eljárást lefolytatni a kis értékű, korábban eljárásmentes szolgáltatásokra is – emlékeztetett Tunyogi László. Egyebek mellett a szállodai, éttermi szolgáltatások, az utaztatás, a sport-művészeti-szórakoztató szolgáltatások tartoznak ebbe a körbe. A szakember szerint túl azon, hogy az uniós irányelvekkel ellentétes lett a szigorítás, meg is drágította ezeket a beszerzéseket, hiszen a költséges hirdetmény-ellenőrzési díjakkal is számolnia kell az ajánlatkérőnek. A kulturális szolgáltatók egyszerűen betarthatatlannak is tartják a szabályt, a világhírű művészek sehol Európában nem találkoztak ekkora bürokráciával – mondják.
A sajátosan szigorú hazai egybeszámítási szabályok ugyancsak segítettek az eljárások számát növelni. Jellemző, hogy már 126 ezer forintos szerződésre is írtak ki eljárást tavaly. Az eljárás költsége messze meghaladta a szerződés értékét. Az előbbiek magyarázzák azt is, hogy sokkal több nyertest hirdettek ki tavaly, mint egy évvel korábban.
A nyílt eljárások értékének növekedése különösen igaz az Európai Unióból származó támogatás felhasználásával megvalósuló projektek esetében. Az elmúlt években az irányító hatóságok, közreműködő szervezetek között általánossá vált az a nézet, hogy az unió nem fogadja el, eleve gyanúsnak tekinti a tárgyalásos eljárást, így megnő a veszélye annak, hogy eleve szabálytalannak ítélik meg azt, így a fejlesztésre szánt forrást sem ítélik majd oda.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy vannak olyan esetek, amikor a tárgyalás nem lenne megkerülhető, egy-egy projekt megvalósításának részleteit a felek csak előzetes megbeszélések útján tudják pontosítani. Szakértők szerint nem az unió alapállása problematikus, hanem a közbeszerzési törvény, amely – annak ellenére, hogy „kogens” szabály, tehát csak a benne foglalt szabályok szerint lehet eljárni – nem szabályozza a tárgyalások menetét, így az esélyegyenlőség bizony sérülhet egy-egy eljárásban – véli Tunyogi László.
