BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Egyetlen eljárással a közbeszerzési toplista élén az OTF

Az OTF Fővállalkozó Zrt. közel 79 milliárd forinttal utcahosszal vezeti a tavalyi nyertesek érték szerinti toplistáját – derül ki a Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft.-nek a 2009. évi közbeszerzésekről készített elemzéséből. Második az OMV, harmadik a Colas.

Az első egyetlen eljárással – amelyet az FGSZ Földgázszállító Zrt. a Városföld–Drávaszerda-hely közötti földgázszállító vezeték és kapcsolódó létesítmények tervezésére és kivitelezésére hirdetett meg – került az élre. Ilyen még nem fordult elő – mondta érdeklődésünkre Tunyogi László, a Hírbörze ügyvezető igazgatója. Nem volt még olyan év, amikor egyetlen eljárással vezette volna valamelyik nyertes a toplistát. Például egy évvel korábban a Mol Nyrt. 15 eljárással, de még így is kétmilliárddal kevesebbel került az élre.

Az ajánlatkérők tavalyi érték szerinti toplistáját a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezeti, 179 milliárd forinttal (145 eljárás). Második a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság, harmadik pedig a BKV.
A közbeszerzés állapotáról szólva a szakember úgy fogalmazott, hogy első látásra mintha javult volna a helyzet 2009-ben. A megelőző évhez viszonyítva sokkal több eljárást bonyolítottak le (2008-ban 4988-at, 2009-ben 8534-et), nőtt a nyílt eljárások értéke (a 2008. évi 751 milliárd forintról 944 milliárdra), és összességében sokkal többen is nyertek, mint egy évvel korábban (2008-ban 2898-an, tavaly 4475-en). Az öröm azonban a szakember szerint még korai lenne. A számokat a gyakran túlszabályozott hazai közbeszerzési törvény „kozmetikázza” szebbre a valóságnál.

Az eljárások számának növekedése mellett ugyanis csaknem minden ötödik beszerzés (17,8 százalék) eredménytelenül zárult. Ez lényegesen több a korábbi évek adatainál. Az okok között említette, hogy az elmúlt évtől kötelező lett eredménytelennek nyilvánítani minden olyan eljárást, ahol csupán egyetlen érvényes ajánlat maradt az értékelés után. A közbeszerzési piacon azonban számos olyan eset ismert – mondta –, ahol a potenciális nyertes után következő ajánlattevők szándékosan nem pótolták a hiányosságaikat, inkább „bedöntötték” az egész beszerzést. Természetesen ilyenkor újrakezdődött a hosszú hónapokig tartó procedúra. Az eredménytelenségben feltehetőleg közrejátszott az ajánlatkérők számának 57 százalékos bővülése – ők döntően az önkormányzatokból jöttek –, mert valószínűleg sokan kevésbé rutinosan

Az elemzés során modellezéssel az összes eredménytelen eljárás 56 százalékánál sikerült meghatározó mintázatot találni. E szerint az átlagosnál nagyobb valószínűséggel következik be eredménytelenség, ha a szolgáltatás építőipari vagy gazdasági tevékenységet segít, illetve gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozik, valamint ha az ajánlatkérő önkormányzat vagy önkormányzati érdekeltség. Jelentősen megnöveli az eredménytelenség valószínűségét ezek kombinációja.

Egy éve a nyolcmillió forint éves nettó összegű megrendelés fölött kötelező közbeszerzési eljárást lefolytatni a kis értékű, korábban eljárásmentes szolgáltatásokra is – emlékeztetett Tunyogi László. Egyebek mellett a szállodai, éttermi szolgáltatások, az utaztatás, a sport-művészeti-szórakoztató szolgáltatások tartoznak ebbe a körbe. A szakember szerint túl azon, hogy az uniós irányelvekkel ellentétes lett a szigorítás, meg is drágította ezeket a beszerzéseket, hiszen a költséges hirdetmény-ellenőrzési díjakkal is számolnia kell az ajánlatkérőnek. A kulturális szolgáltatók egyszerűen betarthatatlannak is tartják a szabályt, a világhírű művészek sehol Európában nem találkoztak ekkora bürokráciával – mondják.

A sajátosan szigorú hazai egybeszámítási szabályok ugyancsak segítettek az eljárások számát növelni. Jellemző, hogy már 126 ezer forintos szerződésre is írtak ki eljárást tavaly. Az eljárás költsége messze meghaladta a szerződés értékét. Az előbbiek magyarázzák azt is, hogy sokkal több nyertest hirdettek ki tavaly, mint egy évvel korábban.
A nyílt eljárások értékének növekedése különösen igaz az Európai Unióból származó támogatás felhasználásával megvalósuló projektek esetében. Az elmúlt években az irányító hatóságok, közreműködő szervezetek között általánossá vált az a nézet, hogy az unió nem fogadja el, eleve gyanúsnak tekinti a tárgyalásos eljárást, így megnő a veszélye annak, hogy eleve szabálytalannak ítélik meg azt, így a fejlesztésre szánt forrást sem ítélik majd oda.

Kétségtelen ugyanakkor, hogy vannak olyan esetek, amikor a tárgyalás nem lenne megkerülhető, egy-egy projekt megvalósításának részleteit a felek csak előzetes megbeszélések útján tudják pontosítani. Szakértők szerint nem az unió alapállása problematikus, hanem a közbeszerzési törvény, amely – annak ellenére, hogy „kogens” szabály, tehát csak a benne foglalt szabályok szerint lehet eljárni – nem szabályozza a tárgyalások menetét, így az esélyegyenlőség bizony sérülhet egy-egy eljárásban – véli Tunyogi László.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek