BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Maradt az alapkamat: hiteles részletek kellenek a kormánytól

A várakozások többségének megfelelően, a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén változatlan szinten hagyta az alapkamatot.

Így a jegybanki alapkamat maradt 5,25%, bár az Ecostat - szinte egyedüliként - kamatvágást várt.

Az elemzők többsége idén legfeljebb egy 25 bázispontos csökkentéstre számít.

A jegybank hivatalos indoklása is hangsúlyozza a fiskális bizonytalanságot

A tavalyi mély recessziót követően az év elején a magyar gazdaság már növekedést mutatott. A visszafogott belföldi kereslet következtében az infláció jövőre várhatóan az MNB középtávú céljára csökken.  A globális és ország-specifikus fejlemények nyomán az elmúlt hónapban romlott Magyarország kockázati megítélése, a jövőbeli kilátásokat pedig jelentős bizonytalanság övezi.

Az I. negyedéves részletes GDP adat megerősítette a növekedésről alkotott képünket. A hazai konjunktúrára továbbra is jellemző maradhat az előző évben megfigyelt szerkezeti kettősség: az export fellendülését a belföldi kereslet csak késve követi, és várhatóan csak 2011-től járul hozzá érdemben a gazdaság növekedéséhez.

Az inflációs kilátásokat is az élénkülő külső konjunktúra és az ezzel összefüggésben emelkedő energiaárak, valamint a csak lassan felívelő belső kereslet kettőssége határozza meg. A májusi inflációs adatok is megerősítik, hogy a gyenge belső kereslet a következő másfél évben még számottevő árleszorító hatást fejt ki. A nyersanyagáraknak a maginfláción kívüli tételekre gyakorolt hatása miatt csak jövőre teljesülhet a középtávú inflációs cél. A 2012-es cél teljesülése szempontjából kockázatot jelent, ha a fogyasztóiár-index vártnál elnyújtottabb csökkenése, illetve a konjunktúra fokozatos élénkülése mellett megtörik a gazdasági szereplők inflációs várakozásainak közelmúltban tapasztalt mérséklődése.

A fiskális fenntarthatósággal kapcsolatos aggodalmak továbbra is negatívan hatnak a globális kockázati étvágyra. Magyarország befektetői megítélése különösen sokat romlott a költségvetési politika körüli bizonytalanság miatt. Jelen piaci környezetben kiemelten fontos a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett fiskális politika. A Monetáris Tanács üdvözli a Kormány kinyilvánított elkötelezettségét a 2010. évi hiánycél teljesítése iránt, és fontosnak tartja a megvalósítás részleteinek mielőbbi kidolgozását. A nemzetközi szervezetek felé vállalt 2011. évi hiánycél elérését biztosító további kormányzati lépések hozzájárulhatnak a kockázati megítélés javulásához.

A tavaly nyár óta tartó folyamatos kamatvágásoknak a múlt hónapban lett vége, és a Jegybank az inflációs kilátásokban illetve az ország kockázati megítélésben esetlegesen bekövetkező pozitív változásokat jelölte meg a további enyhítés feltételéül - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere .

Az elmúlt időszakban, különösen a hónap eleji államcsőddel kapcsolatos szerencsétlen nyilatkozatokat követően a kockázati megítélést tükröző felárak hirtelen megugrottak, és azóta nem tudtak visszarendeződni. Az új kormányzat a kényszerítő körülmények hatására ugyanakkor jelezte, hogy tartani kívánja az előzetesen tervezett költségvetési hiányt, ami megnyugtathatja a piacokat, és ez növelheti az MNB mozgásterét a jövőben.

Az inflációs kilátásokat illetően a májusi jegybanki jelentéshez képest inkább negatív irányba változhatott a helyzet, gyengült a forint, a kormány tervezett adókulcs változtatásai vélhetően a belső fogyasztást erősítik majd, ami szintén inkább árfelhajtó, és az árvízkároknak is áremelő hatása lesz az élelmiszerek esetében. Összességében tehát az MNB múltkori érvelését alapul véve a mai döntés konzisztensnek mondható. A további kamatcsökkentésre egyre kevesebb lehetőséget látunk, a belső folyamatok nem ebbe az irányba mutatnak, és a  külső környezet esetében sem számítunk hirtelen jelentős javulásra.

Az Equilor elemzéséből az derül ki, az alapkamat szinten tartása megfelelt a piaci várakozásoknak. A Bloomberg által megkérdezett 16 elemzőből csupán egy mondta azt, hogy újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentéssel számol, míg a Reuters elemzői konszenzusában szereplő 25 elemző mindegyike az alapkamat változatlanságát jelezte előre.

További elemzői vélemények a következő oldalon

Miért is volt ilyen egyértelmű a tartás?

A Magyar Nemzeti Bank mai döntését a májusi inflációs jelentésben foglaltak illetve Magyarország kockázati megítélése egyaránt indokolták. A jegybank elnöke a legutóbbi kamatdöntéskor e két tényező pozitív alakulásától tette függővé a kamatcsökkentési széria folytatását. Tekintve, hogy a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára, az ún. CDS felár lényegesen a május végi kamatdöntéskor tapasztalt szint fölött van – köszönhetően a nem túl szerencsés kormányzati kommunikációnak, amely az országcsőd lehetőségét sem zárta ki – így erről az oldalról semmiképpen sem lett volna indokolt a kamatcsökkentés. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a csúcsponthoz képest mérséklődött a felárunk, azaz javult az ország kockázati megítélése, amit a forint euróval szembeni árfolyamában is tetten lehet érni.
 
Mi a helyzet az inflációs kilátásokkal?

Az inflációs kockázatok tekintetében is indokolt volt a kamattartás, ami ráadásul meglepetést sem keltett a piacon, hiszen a Monetáris Tanács már a májusi ülését követő jegyzőkönyvben jelezte, hogy a monetáris politika számára releváns horizonton a korábbiaknál várthoz képest magasabban alakulhat a fogyasztói árindex. Ami inflációs oldalról mindenképpen jó hír lehet, hogy bár továbbra is nálunk a legmagasabb a pénzromlás üteme az Európai Unió 27 tagállama között, azt elsősorban a tavaly júliusi forgalmi adó növelés, illetve az év eleji gázáremelések hatása emelte tartósan az 5%-os szint fölé. Viszont, ennek a hatása az év második felére egyre halványul. A jegybank saját várakozása szerint ez a csökkenő tendencia fokozódik az év második felében, aminek eredőjeként az év végére 4% körüli szintre csökkenhet az infláció.

Bár a magyar gazdaság fellendülése a vártnál valamivel erőteljesebben kezdődött meg az év elején, a jegybank úgy látja, hogy továbbra is jelentősek a kihasználatlan kapacitások a gazdaságban, vagyis a vállalatok egy darabig nem tudják áremelések révén realizálni a növekedést. Ráadásul a recessziós kilábalást főleg a külső konjunktúrán könyveli el a gazdaság, ami egyfelől az utóbbi hónapokban eszkalálódott adósságválság és annak következtében bevezetett kereslettompító intézkedések miatt bizonytalan kimenetelű, másfelől a belső kereslet még jó másfél évig számottevő árleszorító hatást fog kifejteni. A gyenge belső konjunktúra árcsökkentő hatását ugyanakkor tompítja, hogy a külső konjunktúra miatt emelkednek az energiaárak, és bizonytalanságot jelent az euró gyengülése. Ráadásul áprilisi mélypontjához képest több mint 35%-ot drágult a földgáz a nemzetközi piacon, és elemzők szerint a lendület még elhúzódhat, hiszen a kőolaj ralijától még mindig le van maradva a gáz árfolyama.

További bizonytalanság a hazai szabályozott energiaárak alakulása. Míg a legutóbbi jegyzőkönyvében az MNB arra számított, hogy emelkedni fognak a szabályozott hatósági árak, éppen a múlt héten fogadta el az Országgyűlés, hogy ismét hatósági árszabályozást vezethet be a kormány a villamosenergia lakossági tarifái esetében. Egyelőre annyit tudni, hogy az új árszabály kidolgozásáig nem változtatnak a villany és gázár tarifákon. De a konkrét szabályozói döntésig indokolt lehet az óvatosság a jegybank részéről is, vagyis amíg a Fidesz nem dönt a villamos energia árról, és ennek rövid, illetve hosszútávra szóló hatása – például a hatósági áremelések kitolása későbbi időpontra - nem érződik, addig mindenképpen indokolt az óvatosabb kalkuláció a jegybanki prognózisokban is.
 
Ami a piaci szereplők jövőbeli várakozását illeti, a 3 hónapos diszkontkincstárjegy hozamok alapján könnyen kijelenthető, hogy a befektetők a következő néhány hónapban nem számolnak újabb kamatcsökkentéssel. Erre utal, hogy a 3 hónapos DKJ referenciahozama 5.25%-on áll jelenleg, miközben május 31-én még 5.00% környékén tanyáztak a rövid oldali hozamok, vagyis akkor még benne volt a pakliban egy 25 bázispontos vágás lehetősége.

Equilor vélemény

Tekintve, hogy a mai kamatdöntés már jó ideje előre be volt árazva a piacon, nem várhatóak komolyabb reakciók a mai nap délutánján. Tény, hogy a kamatcsökkentésnek továbbra is van tere, ehhez azonban szükség van mind a magyar pénzügyi eszközök kockázati megítélésének javulására, mind az inflációs kilátások süllyedésére. E két tényező azonban várhatóan a következő hónapokban nem teszi lehetővé a kamatpálya süllyedését. A monetáris kondíciók további lazítását ”szerencsére” támogatja ugyanakkor, hogy sem az Egyesült Államokban, sem a hazai szempontból még inkább figyelt eurózónában nem kerül sor kamatemelésre idén, sőt az eurózónában még az sem kizárt várakozásaink szerint, hogy a gyenge gazdasági teljesítmény és a stagnáló árak mellett jövőre sem lesz kamatemelés. Időben tehát még látszólag bőven van terünk arra, hogy teljesüljön a két, kamatcsökkentéshez elengedhetetlen feltétel.

Ehhez azonban az is kell, hogy a kormányzat által június elején az asztalra letett első gazdasági akcióterv célkitűzései hiteles részletekkel töltődjenek fel. A külföldi befektetők többsége bár üdvözölte az akcióterv irányát és céljait, hiányolta viszont a konkrétumokat. Amennyiben a konkrétumok alapján továbbra is az látszik, hogy a magyar kormány elkötelezett a 3.8%-os GDP arányos államháztartási hiány tartása iránt idén, illetve a 3% körüli 2011-es hiánycél iránt, akkor az azt eredményezheti, hogy jelentősen javul az ország kockázati megítélése, ami megteremti a lehetőséget a kamatszint mérséklésére.

Lehűtötték a hangulatot!

„Bár az elmúlt hetekben a helyenként már-már hisztérikussá vált hangulatot sikerült lehűteni, azt semmiképp sem mondhatjuk, hogy túlzottan sok konkrétum került volna nyilvánosságra: a miniszterelnök által bejelentett 29 pontos akcióterv első olvasatban pozitív fogadtatást kapott, a költségvetést jelentős mértékben érintő tételek körül azonban egyelőre nem oszlanak a kérdőjelek” - mondja a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője, Vizkelety Péter. Hozzáteszi: „Úgy a bevételnövelő, mint a kiadáscsökkentő lépések megvalósíthatóságát is jelentős kockázatok övezik, ugyanakkor sok olyan lényeges terület van (állami vállalatok, egészségügy, oktatás), amelyek esetében a takarékos, kiegyensúlyozott, egyben hatékonyabb működést megalapozó terveket egyelőre homály fedi.”

„A külső környezet látszólag nyugodtabb, de elég csak a napról-napra felfelé kúszó görög hozamokra tekinteni és máris érthető, miért érdemes továbbra is inkább óvatosnak lenni” - figyelmeztet Vizkelety Péter. A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint a külső és belső bizonytalanságokat egyaránt mérlegelve döntött az óvatosság mellett a Monetáris Tanács a mai ülésén is.

„Ezt a véleményünket erősíti, hogy három héttel ezelőttihez képest a jegybank számára releváns tényezők esetében érzékelhető változás nem állt be, ráadásul az inflációs kockázatokkal kapcsolatosan is inkább a kamatcsökkentési várakozásokat lehűtő nyilatkozatok láttak napvilágot. Év végéig legfeljebb még egy 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítunk, de arra sem kicsi az esély – különösen, ha a piaci bizonytalanságok nem enyhülnek –, hogy a jelenlegi 5,25%-os szinttel búcsúztatjuk 2010-et” - emeli ki Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. 

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek