Nagyon kell az állam partnersége

Amióta beleszeretett az innovációba, azóta Polgárné Májer Ildikó élete tele van harccal. A ValDeal Innovációs Zrt. elnök-vezérigazgatója büszke az általa létrehozott Budaörsi Ipari és Technológiai Parkra (BITEP), ahol ma több mint 250 vállalkozás működik, 2400 alkalmazottal. Munkája elismeréseként az idén Bécsben megkapta a legjobb kelet-közép-európai női topmenedzsereknek szóló LeaderSHE díjat.

„Tudom, mániás vagyok, de együttműködés-, tudás- és értékmániás” – mondja. Az együttműködési készség hiányát, a partikuláris érdekek szüntelen ütközését tartja Magyarország egyik legnagyobb problémájának Polgárné Májer Ildikó innovációs szakértő és vállalkozó. „Egy darabig azt hittem, az a baj, hogy a pénz hiányzik, aztán rájöttem, hogy egészen máshol kell keresni a megoldást!” Nem elég a jó termék, a korszerű technológia, kooperációs képesség és nyitottság nélkül nem tud boldogulni egyetlen vállalkozó sem. Ez nem politikai, hanem mentális kérdés. „A vállalkozói versenyképességnek, az ország növekedésének és a gazdaság fejlődésének a legkritikusabb pontja az együttműködés” – állítja.

Nagy hatással volt rá Finnország, a Nokia példája, az, amit a Tampere melletti Hermia Science Parkban látott-tapasztalt. „Szeretném, ha egyszer majd a mi parkunk is hasonlóan nagyszerű lenne” – tekint meszszire, ahogy végigvezet saját birodalmán. A Hermia vezetője 2002-ben meglátogatta Budaörsön. Addigra már kialakultak a majdani innovációs központtal kapcsolatos elképzelései. Ezekről beszélgettek, s a vendége arra figyelmeztette, hogy bár nagyra becsüli erőfeszítéseit, nem hisz abban, hogy keresztül tudja vinni a tervét. Természetesen rögtön visszakérdezett: miért gondolja ezt? Mire a finn tudós azt válaszolta, azért, mert amit kitalált, azt nem lehet egyedül, az állam nélkül véghezvinni.

Azóta magában sokszor felidézte már ezt a mondatot, amikor nehézségekbe ütközött, és rendre ismételgette az akkori válaszát: „Márpedig én egyedül, az állam nélkül is meg tudom csinálni.” Hosszú ideig úgy gondolta, az a fair, ha először ő kockáztat, ha pro bono, először értéket hoz létre, ha bebizonyítja, hogy érdemes mellé állni. „Utólag már belátom, hogy a finnek lett igaza: állami szerepvállalás nélkül nem lehet az innovatív ötletekből a piacon hasznosítható terméket fejleszteni” – jegyzi meg némi keserűséggel.

Az irányításával létrejött BITEP-et Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő ipari és technológiai parkjaként tartják számon. Itt a nonprofit kft.-ként működő Közép-magyarországi Innovációs Központ segít az egyéni feltalálóknak és a kutatóintézetek start-up vállalkozásainak abban, hogy ötleteikből termék váljon. Az ígéretes, piacképes magyar innovációk piaci értékesítése, a befektetők felkutatása a ValDeal Innovációs Zrt. feladata. A 2006-ban alapított vállalkozás jelentős saját befektetésből és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásából amerikai és német know-how-t vásárolt és adaptált. Az elmúlt négy évben 600 projektet vizsgált meg, és a piacképes magyar innovációk közül ötnek segített befektetőt szerezni, további hatnak pedig pályázati forrásokat bevonni. A ValDeal a magyar szellemi termékek nemzetközi piacra vitelére magyar–amerikai vegyes vállalatot hozott létre.

„Ha valóban komoly előrelépést akar végre a vállalkozásfejlesztésben és innovációban ez az ország, akkor olyan programokat kell hirdetni, amelyek végrehajtásáért felelősséget vállalnak a döntéshozók” – hangsúlyozza. Minden EU-tagállamnak van kkv-követe. Magyarországnak miért nincs? Az Egyesült Államokban jó fél évvel ezelőtt újból meghirdették a „Hogyan legyen Amerika a leginnovatívabb?” programot. Ebben nincs semmi extra, csak az együttműködést hangsúlyozza. Ingyen tanítják menedzsmenttudásra az amerikaiakat.

Polgárné Májer Ildikó szerint állami szerepvállalás nélkül a világon sehol nem működnek a gazdaságélénkítő rendszerek. A gazdaságfejlesztést, a versenyképességet ugyanakkor nem lehet csak pályázatokkal menedzselni, a politika elkötelezettsége is kell hozzá.

Közgazdász tanár, üzleti angyal. 1980-ban fejezte be tanulmányait a közgazdaságtudományi egyetemen. Először tanított, majd szakképzési és fejlesztési menedzserként, tanácsadóként dolgozott.

Húsz éve üzletasszony, több vállalkozás alapítója és vezetője.

2006-ban hozta létre jelenlegi cégét, a magyar találmányok felkarolásával és piaci hasznosításával foglalkozó ValDeal Innovációs Zrt.-t, amelynek elnök-vezérigazgatója. A Magyar Innovációs Szövetség közép-magyarországi regionális képviselője.

Az üzleti szférát képviseli az EU vállalkozáspolitikai csoportjában és elnöke a Versenyképes Vállalkozások Egyesületének. A vállalkozásfejlesztés és az innováció területén végzett szakmai munkájáért több hazai és nemzetközi díjat is nyert.

Legutóbb a kelet-közép-európai régió női topmenedzsereinek munkáját elismerő LeaderSHE díjat kapta meg Bécsben, ez év áprilisban.

A Budaörsi Ipari és Technológiai Park

A hatvanhektáros területén működő vállalkozások többsége szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet folytat, 8 százalékuk végez termelést. A betelepült cégek 98 százaléka kis- és középvállalkozás.

A park cégeinek éves árbevétele 80 milliárd forint, ennek 13 százaléka származik exportból.

Közgazdász tanár, üzleti angyal. 1980-ban fejezte be tanulmányait a közgazdaságtudományi egyetemen. Először tanított, majd szakképzési és fejlesztési menedzserként, tanácsadóként dolgozott.

Húsz éve üzletasszony, több vállalkozás alapítója és vezetője.

2006-ban hozta létre jelenlegi cégét, a magyar találmányok felkarolásával és piaci hasznosításával foglalkozó ValDeal Innovációs Zrt.-t, amelynek elnök-vezérigazgatója. A Magyar Innovációs Szövetség közép-magyarországi regionális képviselője.

Az üzleti szférát képviseli az EU vállalkozáspolitikai csoportjában és elnöke a Versenyképes Vállalkozások Egyesületének. A vállalkozásfejlesztés és az innováció területén végzett szakmai munkájáért több hazai és nemzetközi díjat is nyert.

Legutóbb a kelet-közép-európai régió női topmenedzsereinek munkáját elismerő LeaderSHE díjat kapta meg Bécsben, ez év áprilisban.

A Budaörsi Ipari és Technológiai Park

A hatvanhektáros területén működő vállalkozások többsége szolgáltató és kereskedelmi tevékenységet folytat, 8 százalékuk végez termelést. A betelepült cégek 98 százaléka kis- és középvállalkozás.

A park cégeinek éves árbevétele 80 milliárd forint, ennek 13 százaléka származik exportból.-->