Apró eredmények azért akadtak, bár ezek jelentősége továbbra is csekély maradt a megoldandó problémák árnyékában. Egy tegnap késő eset elfogadott javaslat szerint a fejlett országok 2013-ig megfeleznék adósságukat (amely egyes vélemények szerint eleve halott ötletnek tűnik Japán vagy Olaszország példájából kiindulva).
Az eladósodottság kapcsán azonban továbbra is éles ellentét húzódik Amerika és Európa között. Míg az Obama-kabinet továbbra is a gazdaságösztönzést tekinti elsődleges célnak, amelynek oltárán feláldozzák az államadósság kérdését, addig az európai államok (főként Németország) prioritása változatlanul a hiánylefaragás marad.
A G20-as találkozó hivatalos közleményében egyébként a két eltérő álláspontot úgy gyúrták össze, hogy az egyes tagállamok közösen nem szabályozott ütemben haladnak az adósságpályákon, a stimulus csomagokat pedig csak olyan ütemben vonják vissza, hogy az ne veszélyeztesse a gazdasági fellendülést.
Úgy tűnik, lassan a politikusok is felismerik, hogy az utóbbi 2-3 év gazdasági hullámait és visszaeséseit nem tudták véglegesen kezelni az állami pénzeken finanszírozott mentőcsomagokkal, ezek hatása előbb-utóbb. A kormányok ugyanott fognak toporogni mint 1-2 évvel ezelőtt: a gazdaságok struktúrája továbbra is a növekedéskényszerre van berendezve, állami szinten újabb ösztönzőcsomagokra már nincs fedezet, miközben ez alatt az idő alatt nem tudtak érdemben megoldást nyújtani a problémákra (döntően politikai okokból kifolyólag).
A halogatás csúcstalálkozója – akár így is nevezhetnének a hét végén Torontóban lebonyolított G20-as fórumot, a lényeges gazdasági kérdésekben ugyanis nem jutott dűlőre a fejlett és fejlődő országok vezetőit tömörítő szervezet küldöttgyűlése – olvasható a Világgazdaságban. Az a célkitűzés, hogy a világgazdaság növekedését minél előbb fel kell lendíteni, természetesen nem hiányzott a hozzászólásokból, arról azonban már igencsak megoszlottak a vélemények, hogy miként lehetne csökkenteni a számos ország kormányát gúzsba kötő államháztartási deficitet.
