Eszerint a járulékok alapja nem a vállalkozó által ténylegesen felvett díj, hanem az általa személyesen folytatott tevékenységnek megfelelő – az úgynevezett piaci viszonyoknak megfelelő, véleményünk szerint megállapíthatatlan – meg sem kapott díjazása.
Ha osztalékfizetés is történik, akkor az szja-t is az a előbb említett érték után kell megállapítani. Ha osztalékfizetés ugyan nem történik, de a vállalkozás, ha akarna, fizethetne osztalékot, akkor ezután a jóvá nem hagyott – szándéka szerint beruházásra fordítandó –, és ki nem fizetett, magyarán nem létező „jövedelem” után 27% egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.
A „piaci viszonyoknak megfelelő díj” nevével ellentétben nem a piacon alakul ki, hanem: számítandó. Ez a piacgazdásági logikától teljesen idegen, bürokratikus eljárás. Ráadásul a számítás egy homályos, képlékeny módszertan alapján végzendő, ami a legnagyobb fokú jogbizonytalanságot okozza.
Emiatt korábban egyesületünk az Alkotmánybírósághoz fordult, ahol azonban beadványunkat sajnos mindmáig nem bírálták el.
Mindemellett az új szabályozás a minden eddigi kormány által meghirdetett vállalkozásbarát politikának ellentmondva elképesztő adminisztrációt is gerjeszt, nem egyszerűsítve, hanem egyre bonyolultabbá téve az adórendszert.
A Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete (Adókamara) tisztelettel kéri, hogy a fenti rendelkezéseket visszamenőlegesen helyezzék hatályon kívül, e tekintetben is könnyebbé téve a gazdasági válsággal sújtott kis- és középvállalkozások helyzetét.
