BUX 51,958.75
+1.61%
BUMIX 4,194.84
+0.64%
CETOP20 2,420.49
+1.75%
OTP 17,455
+3.04%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
+0.32%
-1.03%
+0.81%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.63%
RABA 1,290
+0.39%
-0.20%
-0.24%
-0.91%
0.00%
+0.72%
-2.78%
+3.16%
-3.61%
+1.22%
OTT1 149.2
0.00%
-0.88%
MOL 2,670
+0.38%
-1.33%
ALTEO 2,110
-1.86%
0.00%
-0.41%
EHEP 1,480
-7.21%
-0.41%
+2.36%
MKB 1,972
0.00%
-1.97%
-1.08%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
+0.51%
-9.01%
0.00%
+6.04%
-2.35%
+2.08%
NUTEX 14.78
-2.25%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 4,550
-1.09%
-0.98%
NAP 1,180
+5.36%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Pontosítás: csak az állami költségvetésből gazdálkodó vállalatoknál térnek át a bértömeg szabályozására

A 29 pontos akcióprogram három fontos eleméről beszélt Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a 2010. június 9-én megtartott kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter beszédében kiemelte: a közszférában nem terveznek tömeges elbocsátásokat, de a költségvetési pénzből gazdálkodó, állami tulajdonban lévő cégek és vállalatok esetében egy költséghatékonyabb bértömeg gazdálkodásra térnek át.

A költségvetési pénzekkel való takarékos gazdálkodással kapcsolatos intézkedésekről szólva Fellegi Tamás elmondta: a cél az, hogy a közpénzből gazdálkodó szervek, szervezetek, vállalatok is kivegyék részüket a magyar gazdasági rendszer talpra állításából.

A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójába tartozó, illetve egyéb állami tulajdonban lévő cégek esetében a bértömeget a 2009. évi 322 milliárd forintról, az idei évben időarányosan 274 milliárd forintra szállítják le – tette hozzá.

Vagyis a korábban megjelent cikkünkkel ellentétben a kormány kizárólag az állami költségvetésből gazdálkodó vállalatoknál tér át bértömeg szabályozásra, így az intézkedés nem érinti a közszférában dolgozókat (közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők).

A miniszter elmondta: az igazgatóság intézményét csak a stratégiai jelentőségű nagyvállalatok esetében hagyják meg, amely lépéssel az igazgatósági tagok számát a jelenlegi közel 320 főről mindössze 55-60 főre csökkentik. A felügyelő bizottságok taglétszáma kapcsán a cél a törvényben meghatározott minimum létszám elérése, azaz a jelenlegi mintegy 640 főnyi létszámot 450-re kívánják leszállítani – közölte Fellegi Tamás. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a közszférában tömeges elbocsátásokat nem tervez a kormány, de létszámleépítés mindenképpen várható.

Fellegi Tamás a közüzemi díjakról szólva hangsúlyozta: tarthatatlan állapot, hogy az EU-ban is példátlan energiaár-emelések következtében élnek olyan családok Magyarországon, amelyek bevételeik 80 százalékát kénytelenek rezsiköltségekre kifizetni. Ezen az állapoton kíván változtatni a Kormány akkor, amikor felkérte a területért felelős minisztert az árszabályozás rendszerének teljes felülvizsgálatára, hogy a magyar viszonyokhoz, feltételekhez, a lakosság anyagi teherbíró képességének megfelelőbb ármeghatározási rendszer születhessen – tette hozzá.

Ennek a folyamatnak az első lépése az a törvényjavaslat, amely a Magyar Energia Hivatal árelőkészítő hatáskörét meghagyva az energiaügyekért felelős miniszter hatáskörébe utalja a villamos energia és a gáz egyetemes szolgáltatói ármaximumának meghatározását – mondta a tárcavezető. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az egyeztetésre szóló meghívókat már kipostázták a legnagyobb szolgáltatók számára, amelyek eddig a lehető legpozitívabb hozzáállását tanúsították a Kormány által kezdeményezett egyeztetésekhez. Azon szolgáltatások esetében, ahol az ármegállapító hatóság nem a magyar állam, szintén arra kérik a szolgáltatások árairól döntő szervezeteket, hogy a Kormány által hirdetett moratórium alatt ne emeljenek áraikon – fűzte hozzá a miniszter.

Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: gyors és határozott lépésekre van szükség, hiszen jelenleg a hazai kis- és középvállalkozások csak mintegy 10 százalékban részesei a pályázók körének, az anyagok beadása és a kifizetések megkezdése között átlagosan 9 hónap telik el, míg a kifizetések teljesítése általában három hónapba telik. Nem ritka azonban az sem, hogy ezek a határidők a duplájukra, esetleg a triplájukra is kinyúlnak – fűzte hozzá a miniszter.

Ezen a területen a kormányzat legfőbb célja, hogy mind az időintervallumokat, mind a bürokratikus terheket csökkentve, a rendelkezésre álló forrásokat átcsoportosítva a sikeres pályázók között a hazai kkv-k száma a többszörösére emelkedjen, és nőjön a kifizetett pályázati pénzek összege – fogalmazott Fellegi Tamás.

Kapcsolódó cikkek