BUX 44,148.98
+0.04%
BUMIX 3,792.28
+0.86%
CETOP20 1,883.91
+0.83%
OTP 9,520
+1.60%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
-0.49%
ZWACK 17,300
+0.29%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,100
-0.45%
-0.47%
-1.09%
0.00%
-1.87%
OPUS 153.8
+1.18%
+0.51%
+2.36%
0.00%
-2.00%
OTT1 149.2
0.00%
+0.91%
MOL 2,954
+0.20%
DELTA 38.55
-2.65%
ALTEO 2,850
+1.42%
0.00%
+3.18%
0.00%
0.00%
-1.57%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
-0.51%
-1.26%
+0.98%
0.00%
+2.78%
+5.83%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-0.17%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Az MNB megakadályozza a forint árfolyamának túlzott ingadozását

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2010. július 19-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat. Kamatemelés jöhet, de az biztos: vége a kamatcsökkentésnek egy jó ideig. A Monetáris Tanács a forint árfolyamának "túlzott ingadozását" is igyekszik megakadályozni.

A 25, Reuters által megkérdezett elemző mindegyike az 5,25 százalékos kamat szinten maradására voksolt, ám a konszenzus alapján év végéig valamikor egy 25 bázispontos nyisszantással 5,00 százalékra csökkenhet az irányadó ráta.

Az Monterási Tanács közleménye szerint a testület sajnálattal vette tudomásul, hogy az IMF és EU hitelmegállapodás felülvizsgálatának lezárását elhalasztották, mivel a Kormányzatnak több időre van szüksége az elfogadott konvergencia-programmal és a túlzott deficit eljárás ajánlásaival összhangban álló, konzisztens, a fiskális fenntarthatóságot tartósan javító, strukturális intézkedésekre alapozott program összeállításához. Megnyugtató, hogy a Kormány kinyilvánította elkötelezettségét a költségvetési konszolidáció folytatása mellett. Fontos, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek egyszerre szolgálják a költségvetési hiány tartós mérséklését és a gazdaság növekedési potenciáljának javítását. Az európai összehasonlításban is alacsony költségvetési deficitcél megvalósulása esetén az államháztartás GDP-arányos adóssága csökkenő pályára állhat.

A költségvetési konszolidáció folytatódását segíti, hogy újra elindult a gazdaság növekedése. A Monetáris Tanács továbbra is úgy látja, hogy a hazai konjunktúrát a külső és belső kereslet ellentétes tendenciái formálják. A legfrissebb ipari termelés és külkereskedelmi adatok megerősítik azt a képet, hogy a növekedés motorja az  élénkülő külpiaci konjunktúra. Az export fellendülését azonban a belföldi kereslet csak késve követi, és várhatóan csak 2011-től járul hozzá érdemben a gazdaság növekedéséhez.
Az inflációs kilátásokat is az élénkülő külső konjunktúra és a tovább csökkenő fogyasztási kereslet kettőssége határozza meg. Az elmúlt hónapok inflációs adatai továbbra is azt valószínűsítik, hogy a gyenge belső kereslet az előttünk álló időszakban is számottevő árleszorító hatást fejthet ki, miközben a hosszabb ideje gyengébb árfolyam előretekintve inflációs nyomást eredményezhet. A 2012-ben a cél teljesülése szempontjából további kockázatot jelent, ha a tartósan cél feletti infláció miatt nem horgonyzottak a várakozások.

A kedvezőtlen nemzetközi környezetben a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára továbbra is magas és ingadozó, amelyhez hozzájárulnak a hazai fiskális pályával kapcsolatos aggodalmak is. A Monetáris Tanács törekedni fog arra, hogy az előttünk álló időszakban a forint árfolyamának túlzott ingadozását megakadályozza. Ezért úgy határozott, hogy folytatja az EU források piacra vezetésének gyakorlatát. A kockázati felárak tartós megemelkedése az irányadó kamat emelését teheti szükségessé.

Ezért úgy határozott, hogy folytatja az EU források piacra vezetésének gyakorlatát - Simor szerint ez 2,5-3 milliárd euró forintra váltását jelenti, ezek a tranzakciók pedig önmagában segítik a forint erejét. A portfolio.hu értékelése szerint a fenti bejelentés lényegében verbális intervenciónak, a forint melletti beavatkozásnak tekinthető a jegybank részéről, kiegészülve azzal, hogy a monetáris tanács szakított a kamatcsökkentést elérhető távolságban feltűntető hangvétellel.

Magyarország érdekeit nem szolgálja, hogy nem jött létre megállapodás - mondta Simor András jegybankelnök az MNB sajtótájékoztatóján. A jegybank szerint az idei 3,8 százalékos hiánycél elérése nagyon közel van, néhány tizedszázalékos különbség lehet a cél és a most kalkulálható eredmény között. Ugyanakkor Simor megjegyezte: a jövő évről nem tud nyilatkozni, mivel nem látta a kormány terveit.

Az IMF-fel való tárgyalások megszakadását követően várható volt, hogy az MNB nem változtat az alapkamaton - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió menedzsere. A múlt héten publikált inflációs és béradatok ugyan kifejezetten kedvezőek voltak az inflációs kilátásokat illetően, azonban a fiskális politikát, és ennek kapcsán az IMF szerepvállalást övező bizonytalanságok miatt egyelőre nincs realitása a további kamatcsökkentésnek.

Az elkövetkező hónapokban a bizonytalan környezet megmaradására számítunk, az IMF-fel való megállapodás hiányában a piac feltehetően nagyobb forint és állampapírpiaci hozamkilengésekkel reagál majd a különböző hírekre. A kormány őszre ígéri a tárgyalások újrakezdését, szeretnék elkerülni, hogy az önkormányzati választásokig újabb megszorításokat kelljen bejelenteni.

Egy pesszimista forgatókönyv szerint az sem kizárható, hogy utána sem lépnének semmit, bízva abban, hogy az élénkülő gazdasági növekedés megoldja a költségvetési hiánnyal kapcsolatos problémákat. Kérdéses, hogy a piac ezt a bizonytalanságot, illetve a lazább fiskális politikát mennyire tolerálja majd. Az alacsony fejlett piaci hozamok mellett egyelőre rendkívül népszerűek a világban a magasabb hozamot biztosító fejlődő piaci állampapírok, és ez a magyar állampapírokat is támogatja. A külső környezet azonban rendkívül bizonytalan, a hangulat gyorsan változhat, hirtelen gyengülés esetén a piac  lépésre kényszerítheti a kormányt, mint ahogy azt például Romániában láttuk.   

Az MNB véleményünk szerint csak legvégső esetben nyúlna a kamatemeléshez, ehhez feltehetően pánikszerű forint és állampapír eladásokat kellene látnunk. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy látja: az MNB döntése logikus, a jegybank jelenleg kivárásra játszik és igyekszik a piacokat megnyugtató lépéseket tenni. A szakértő hozzáteszi: a forint a kamatszint kihirdetését követően sem igen tudott erősödni, és várhatóan a hazai deviza a következő hetekben-hónapokban alultejesít majd. Suppan 287-289 forint közötti euróárfolyamot valószínűsít a következő időszakban, bár a forint szerinte áttörheti a 290-es határt is az euróval szemben. Hozzátette: a CDS-felár a mai emelkedést követően vélhetően változatlanul magas szinten marad.

Az Equilor szerint a kérdés a továbbiakban, hogy számíthatunk-e újabb forintgyengülési hullámra a következő napokban, vagy sem. Ha a válasz igen a fenti kérdésre, akkor akár néhány napon, esetleg héten belül emelkedhet is az alapkamat. A befektetési elemző cég inkább azt tartja valószínűnek, hogy a befektetők is hamarosan rájönnek, a kormányzat csupán időt szeretne nyerni az október 3-ára kiírt önkormányzati választásokig, hogy ne az előtt kelljen bejelentenie a szükséges megszorító intézkedéseket. Azokat az intézkedéseket, amelyekre szükség van ahhoz, hogy Magyarország tartani tudja az idei és a jövő évi hiánycélt a költségvetésben.

Ezen intézkedésekkel együtt Magyarország akár még arra a szintre is eljuthat, hogy nem szorul rá többé az IMF és az EU segítő jobbjára, azaz végleg a piacról lesz képes finanszírozni magát. (Most azért még abban a tudatban finanszírozzák a külföldi befektetők Magyarországot, hogy ott van az ország mögött a több milliárd eurónyi IMF/EU pénz.) Ugyanakkor valószínűnek tartjuk, hogy októberben sor kerül a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között egy megállapodásra, amelynek keretében egy új futamidővel bíró hitelkeretet bocsátanak hazánk rendelkezésére elővigyázatossági okokból. Meglátjuk, a piacon is elfogadják-e ezt a forgatókönyvet.

Az MNB kamatvágási kampánya véget ért, egy újabb kamatvágás valószínűsége pedig rövid és középtávon is egyaránt minimálisra csökkent. Az MNB a július 19-i döntést követő kommentárjában ugyanis már arról is beszélt elképzelhető, hogy adott esetben akár kamatemelésre is kényszerülhet. Ezen markáns kommunikáció után pedig azok a piaci szereplők, elemzők is kiárazhatják a monetáris lazítás esélyeit, akik a döntés előtt még optimistább kamatpályával számoltak - áll az AXA csoport Magyarország elemzésében.

A kamatemelés elméleti latolgatása a kockázatokkal terhelt inflációs kilátások mellett, főként a látványosan átárazódott országkockázati prémiumnak köszönhető, ami abban az esetben ha tartósan megemelkedett marad az MNB kommentárja szerint monetáris szigorítást is eredményezhet. Az elsősorban nem globális, hanem országspecifikus tényezőknek betudhatóan a hazai 1 és 5 éves CDS mutatók már egy hónapja 300 bázispont környékén tartózkodnak, a felárak ragadósságában pedig jelentős részben az ország fiskális pályájának a fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak és bizonytalanságok tükröződnek - derül ki Orosz Dániel szakértői kommentjáből.

A jegybanki kamatpályához kapcsolódó piaci várakozásokban egy 180 fokos fordulat játszódott le az elmúlt másfél hónap alatt, ami jól látszódik az eddig igen optimista külföldi elemző házak már visszafogottabb nyilatkozataiban is. Az FRA jegyzések már a hétfői kommentárt megelőzően is konkrétan kamatemelést áraztak az idei évre. Véleményünk szerint a kamatciklus fordulópontja azonban nem az idei évben fog elérkezni, még annak ellenére sem, hogy már több feltörekvő országban megindult a monetáris szigorítás, ugyanakkor piaci intervencióra könnyen sor kerülhet már akár a közel jövőben is (egy neves elemző ház egészen pontosan a 290-es euró/forint árfolyamon már úgy látja beavatkozna a jegybank). A gazdasági élénkülés ugyanis 2010 még jelentős mértékben a külpiaci konjunktúrára utalt marad. Egy túl korai kamatemelés, vagy kamatemelési sorozat a már megfizethetőbb forinthitel kamatok átárazódásához vezethetne, ami megakaszthatná a most beindult forinthitelezés felpörgését.

Az IMF és EU által, a magyar gazdaság ás pénzügyi eszközök alá kifeszített védőhálót most "bizonytalan időre" leengedték. A hétfőn látott eladási hullám még közel sem tükrözi ennek a fejleménynek a teljes súlyát, mivel pillanatnyilag a globális piacokon – az USA-ban, pénteken látott technikai profitrealizálás ellenére - sincs pánikhangulat. Egyelőre. A védőhálóra pedig nem is akkor van szükség, mikor viszonylagos nyugalom honol a piacokon, hanem akkor, ha a mutatványba véletlenül hiba csúszik. Az élénkülés korai fázisában lévő hazai gazdaság még mindig törékeny, a külföldi befektetők bizalma - az országkockázati felárakból megítélve - pedig már koránt sem olyan egyértelműen lelkesedő, mint hónapokkal ezelőtt. A múlt csütörtökön lezajlott hosszú, magyar kötvényaukciókon látott kedvező kereslet és kockázati éhség csupán egy pillanatnyi állapotot tükrözött, ami nagyon gyorsan változhat. Akár egyik hétről a másikra. Így nagyon fontos, hogy a Magyarország finanszírozhatóságába és az ország fiskális egyensúlyának fenntarthatóságába vetett bizalom, ha kell, hétről-hétre megerősítésre kerüljön. Amíg azonban marad a bizonytalanság és torlódnak kérdőjelek nagy az esély arra, hogy a magyar-kapcsolt eszközöket a befektetők lecsatoltan, elszigetelten és magasabb kockázati prémiummal diszkontálva kezeljék.

Közben a tengerentúlon továbbra is aggodalomra okot adó gazdasági mutatók és bizalmi indikátorok látnak napvilágot. Az európai piacokon pedig az adósság-válság újra és újra felizzik, most éppen az ír leminősítés emlékeztet minket arra, hogy az EU tagországok folyó költségvetési egyenlegei körül kialakult félelmek és a már felhalmozott adósság állománnyal kapcsolatos aggodalmak csupán elcsitultak, de nem szűntek meg teljesen. Az akut vészhelyzet már elmúlt, de nincs garancia arra, hogy az adósságválság ne lángoljon fel újra, így a védőháló kritikus lehet, ha a lengőtrapéz túl gyorsan csap vissza.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek