Versenyképességi index (VEX)
A VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2009 negyedik negyedévéhez képest Romániában igen erőteljesen (6%-kal), Szlovákiában ennél valamivel kisebb mértékben (3,4%-kal) emelkedett, majd a sorban Magyarország és Lengyelország következett (1,4-1,4%-os dinamikával).
A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Romániában és Szlovákiában a beruházások és az Magyarországon és Lengyelországban az export bővülése volt. Figyelmet érdemel, hogy Csehországban az export növekedése nem ellensúlyozta a beruházások nagymértékű visszaesését, Szlovéniában pedig mind a beruházás, mind az export csökkent. A jelek szerint elsősorban a lecsengésével megélénkülő külső keresletet kiaknázni képes országok makrogazdasági teljesítménye javult.
A magyar versenyképességi index 2001 első negyedévi kismértékű javulásában a fő szerepet a külső kereslet megélénkülésének kihasználása, azaz az export bővülése játszotta.
Az üzleti környezeti index (ÜX)
Az ÜX értéke 2007 elejétől a 2009 első negyedéves mélypontig szinte folyamatosan csökkent, majd az ezt követő három negyedévben növekedett. Az idei első negyedévben megtört e kedvező tendencia, az ÜX érzékelhetően csökkent, s értéke lényegében megegyezik a 2009 harmadik negyedévivel. Mindebből következően e mutató továbbra is saját hosszú távú átlaga alatt maradt, de az egy évvel korábbit 15 ponttal haladja meg.
Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága mintegy 5 ponttal emelkedett, s így e mutató aktuális értéke már jócskán rosszabb a megfelelő hosszú távú átlagnál.
A 10 éves magyar állampapírok kamatfelárának negyedéves átlaga 2008 elejétől 2009 első negyedévéig folyamatosan növekedett, aztán fokozatosan csökken, de ez a kedvező folyamat az első negyedévben már nem folytatódott. A magyar gazdaság iránti külső befektetői bizalom ebben az időszakban stagnált.
Versenyképességi sorrend (IMD)
A válság által maga a versenyképesség fogalma is olyan, az eddigieknél tágabb értelmezést kíván, amely kiterjed a gazdasági megrázkódtatásokkal szembeni ellenálló képességre és a „helyreállítási periódus” sikerességére. Az IMD World Competitiveness Yearbook legfrissebb, 2010 májusban publikált versenyképességi rangsorát Szingapúr és Hong-Kong vezeti, megelőzve a korábbi években vezető USA-t.
A kelet-közép-európai régió országai az IMD-lista második felében helyezkednek el. Az elmúlt évben Lengyelország és Magyarország versenyképessége javult, a lengyel gazdaság a 44. helyről a 32.-re került. Magyarország a 45. helyről a 42.-re lépett előre, megelőzve Szlovákiát és Szlovéniát, amelyek pozíciója hatalmasat romlott.
Magyarország versenyképességének javulásában az IMD szerint az üzleti hatékonyság, a nemzetközi kereskedelembe való beágyazottság volt a leglényegesebb tényező. A mi versenyképességi indexünk javulásában is ez játszotta a döntő szerepet. A szlovák versenyképesség visszaesését a válság körülményei között nemhogy megakadályozta volna az euró bevezetése, az inkább felerősítette a gazdaság egyoldalú szerkezetéből következő problémákat.
