Innentől csökkenhet a drágulás

Enyhén növekedett az infláció júniusban, távolodunk a 3 százalékos céltól. A hónap során májushoz képest 0,2, tavaly júniushoz képest 5,3 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján. A legutóbbi Reuters-felmérés alapján a szakértői várakozások átlaga 5,1 százalékos volt, csakúgy, mint az előző havi tényadat. A mostani megugrással együtt is inkább csökkenő az első féléves tendencia, a következő hónapra pedig határozott süllyedés várható, mivel kiesik a tavaly ilyenkori áfaemelés hatása az éves indexből. Az adóemelést követően nőtt 5 százalék közelébe a drágulás, januárban pedig a jövedékiadó-emeléssel 6,4 százalékon tetőzött.

A vártnál magasabb indexet az idényáras élelmiszerek, azon belül is főként a burgonya és a friss gyümölcsök a szezonálisan megszokottnál jóval erősebb árdinamikája okozta, de hozzájárult a vezetékes gáz árának (júniusban szintén nem megszokott) növekedése is – kommentálta az adatokat az OTP Bank elemzési központja. Ezt támasztja alá, hogy a maginfláció (a szezonális élelmiszerek, hatósági árak és az üzemanyagok erős ingadozásaitól megtisztított mutató) január óta folyamatosan mérséklődik, júniusra 3,5 százalékon állt. Havi alapon az idényáras élelmiszerárak 7 százalékos ugrása jelentette ezen belül is az infláció fő mozgatórugóját, mivel a kiugró tavaszi csapadékmennyiség nem kedvezett a terményeknek. Az energiaárak év közbeni változásának okaként az ártámogatási rendszer megváltozását nevezte meg a KSH, a többi szolgáltatás ára az átlag körül változott. Több termékkörben ugyanakkor árcsökkenés volt, például a ruházkodási, illetve a tartós fogyasztási cikkeknél, de még az egyéb kategóriához sorolt üzemanyagoknál is. Utóbbiak azonban így is bő 20 százalékkal kerülnek többe, mint 2009 közepén.

A trendinflációs folyamatok továbbra is kedvezően alakulnak; mind a piaci szolgáltatások, mind az iparcikkek éves árindexe ismét csökkent – fűzi hozzá az OTP elemzése. A szakértők ugyanakkor egyelőre nem látják, hogy a gyengébb forint különösebb hatással lett volna az árakra, és mivel a hazai fizetőeszköz újra a 280-as szint alá ért az euróval szemben, erre a közeljövőben sem számítanak. Fenyegetőbbnek érzik inflációs szempontból a keresletélénkülés lehetőségét. Ezzel együtt is azt várják, hogy a következő év második felében a fogyasztói árindex a jegybanki cél közelébe süllyedhet, ami a jegybanki alapkamat változatlanul hagyását támaszthatja alá. Ez megegyezik a legutóbbi elemzői felmérés átlagával, a szakértők továbbra is úgy vélekednek, hogy inkább a befektetői hangulat jelenti a monetáris politika számára a szűk keresztmetszetet. BD