A kormányzás megalapozó szakasza véget ért – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter az Orbán-kormány első hatvan napját értékelve. Az adócsökkentés mellett forrásátcsoportosítással indítaná be a magyar gazdaság növekedését a kormány. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta, a kabinet január elsejétől kezdve fokozatosan bevezeti az egykulcsos adót, amely végül 16 százalék lesz. A héten pedig bejelentik a kis- és középvállalkozásoknak szóló nagy léptékű támogatási programot.
Navracsics Tibor hozzátette, 51-ről 33-ra csökken a beruházásokhoz szükséges engedélyezési eljárások száma, létrejönnek a kormányhivatalok, amelytől hatékonyabb, és gyorsabb államigazgatást remél a kormány.
Nagy Anna kormányszóvivő hétfőn, a kormány első két hónapjának értékelésekor kiemelte: a rezidensrendeletet melynek módosítása támogatja a hiányszakmákat, és megszakíthatóvá teszi a rezidens éveket gyermekvállalás esetén, a rendszerének átalakítását és a kistermelők helyi piacokon történő értékesítését egyszerűsítő rendeleteket.
Az új kormány az első két hónapban a gazdaságpolitika szinte minden területén változtatásokat indított el, tette ezt intenzív törvénykezéssel, és nagyobb visszhangot keltő nyilatkozatokkal és tárgyalási stratégiával. Június elején Kósa Lajos Debrecen polgármestere Görögország helyzetéhez hasonlította a magyar kilátásokat az átadás-átvétel alapján. Kijelentését követően a forint mélyrepülésbe kezdett, amit követett a BUX is. Gyors beavatkozásra volt szükség megnyugtatandó a piacokat, ez volt Orbán Viktor beszéde melyben meghirdette 29 pontos akció terve. Az akció terv rövidtávon megnyugtatta a piacokat habár sok kérdést vetett fel annak költségvetési hatásáról.
Talán a legérezhetőbb lépése az új kormánynak az IMF-EU küldöttséggel folytatott tárgyalások lezárásának elhalasztása. Közvetlen anyagi problémát nem vet fel a kormány számára, hogy nem tudja lehívni az IMF-EU októberben lejáró hitelkeret utolsó részletét, de a piacokat felzaklatta a hír. A forint és a zuhanással reagált a kormány lépésére és a piacok jelenleg is kivárnak, remélve egy újabb megállapodást az IMF-el, ami mint egy „védő háló” szolgálna a piacok megnyugtatására.
Orbán Viktor 29 pontból álló akcióterve a következőket tartalmazta:
• a cégek társasági adóját 19-ről 10 százalékra csökkentik évi 500 millió forintos nyereség alatt.
• Bevezetik az egykulcsos, családi jövedelemadót két év alatt, ez alatt 1 millió 300 ezer munkavállalót vonnak be és kivezetik az adójóváírást.
• A kis- és középvállalkozásokat terhelő adók közül tíz kis adót törölnek.
• Bevezetik az adórendszeren kívüli kereset fogalmát, lehetővé téve, hogy aki adózott jövedelemből magánszemélynek munkát biztosít, annak ne kelljen ismét adóznia.
• Az adószabadság megteremtéséért a vér szerinti, egyenes ági rokonok közti vagyonmozgás, az adózott jövedelemből való foglalkoztatás és a gyermekekről való gondoskodás nem tartozik majd az adózás körébe.
• Az egykulcsos személyi jövedelemadó esetében 16 százalékos lenne az adókulcs.
• A beruházásoknál kérendő 51 engedély harmadát a kormány eltörli.
• Az alkalmi foglalkoztatás szabályainál visszatérnek a korábbi rendszerhez.
• Ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia.
• Vissza kell adni a szabad gyümölcspárlat-készítés jogát az embereknek. Mint mondja, ezzel 90 éves küzdelem zárul le. Lehet nevetni ezen, de "ez a szabadságharc a felkelők teljes győzelmével zárult"
• A kormány javasolja, hogy tegyék áfamentessé a karitatív szervezeteknek nyújtott adományokat.
• A kistermelők élelmiszer termelési-, feldolgozási, kereskedelmi feltételeit külön intézkedéssel javítják.
• A Széchenyi kártya program keretét 50 millió forintig emelik, és pályázatra, beruházásra is felhasználhatóvá teszik.
• Teljesen átalakítják a kkv-knak juttatott rendszerét.
• Költségstop az állami intézményekben
• Közszféra béreinek átalakítása
• Feladatok kiszervezésének teljes körű felülvizsgálata
• A 60 napon túli végkielégítések, egyéb bérrendszerű juttatások 98 százalékos adóztatása.
• Havi bruttó 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése az állami szférában, beleértve a Magyar Nemzeti Bankot
• Az állami vagyonkezelés terén áttérnek a bértömegcsökkentésre, ennek aránya 15 százalék, így 48,2 milliárd forintot takarítanak meg. Az állami vállalatok igazgatóságainak számát a jelenleg százról tízre csökkentik. Így 260 igazgatósági hely szűnik meg. A felügyelőbizottságoknál is hasonló a helyzet: 180 fő munkájától tekintenek el.
• A Pártokra jutó költségvetési támogatás mértékét 15 százalékkal csökkentik.
• Költségvetési felügyelőket küldenek a nagy mennyiségű közpénzzel gazdálkodó szervezetekhez, beleértve a függetleneket.
• Teljes telefon-, bútor-, autó-csere stopot vezetnek be a közszférában.
• Nemzeti Eszközkezelő Társaságot hoznak létre, amely tulajdonba veszi a bedőlt hitelek fedezeteként szolgáló ingatlanokat és tárgyal arról, hogyan tarthatja meg az eredeti tulajdonos jogait.
• Bankadó bevezetése - Az idei költségvetési tervben 13-ról 200 milliárd forintra emelnék a bankok, biztosítók, pénzügyi szervezetek által fizetendő pénzek összegét.
• A devizahitelek megfékezésére a jövőben jelzálogot csak forinthitelre fogadnak el.
• Bevezetik a másodlagos élemiszervizsgálatot, hogy "ne érkezhessen Európa élelmiszerhulladéka Magyarországra"
• A közüzemi díjak emelésének moratóriumát rendelik el, a rendszer átalakítására tárgyalásokat kezdenek
• Elrendelik a kilakoltatási moratóriumot 2010 december 31-ig és tárgyalásokat kezdenek a bajba jutott lakáshitelesek ügyének megoldására. A kormány a kontinentális hitelezési rendszer mellett áll, vagyis amellett, hogy kilakoltatásra ne kerülhessen sor hitelfelvétel esetén.
Ebből az akciótervből számos javaslatot megvitatott a T. Ház és jelentős részük már elfogadásra került. A program egyes pontjai vitákat váltottak ki, az IMF is bírálta például a bankadót, de a kormány kitartott eredeti elképzelései mellett és a kritikák ellenére keresztülvitte a törvényjavaslatokat.
Megvalósult:
Az Orbán-kormány 2010. június 30-án hozott döntésének értelmében az egyetemes szolgáltatásban vételező fogyasztók – lakossági és kisfogyasztók, távhőtermelők – számára 2010. július 1-jétől nem emelkednek a végfelhasználói fogyasztói árak.
Életbe lép az új parkolási szabályozás. Eszerint az önkormányzat vagy kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő cég feladata lesz a szolgáltatás biztosítása. Az új szabályozás maximalizálja a parkolási díjat is, az előző évi 95-ös ólmozatlan benzin átlagárának kétszeresében. Így az idén maximálisan kiszabható díj 544 forint, ami 15 százalékkal alacsonyabb az eddigi maximumnál. Erről június 1-jén szavaztak.
Július 1 után ingatlanokra jelzálogjog bejegyzése devizaalapú hitelek kapcsán nem tehető meg.
A jövedéki törvény módosítását követően, augusztus 1-től a kistermelők saját gyümölcsből legálisan pálinkát állíthatnak elő.
A pénzügyi szervezetek különadója számos módosításon ment keresztül, még a zárószavazás előtt is alakítottak a törvényen. Kikerült belőle a lex Járai, a bankok a mérlegfőösszeg 50 milliárd forintjáig 0,15%-kal adóznak, felette az eredeti 0,45%-os adókulcsot 0,5%-ra emelték. Erről július 22-én szavaztak.
A bankadó végleges változata:
Hitelintézetek
Adóalap: módosított mérlegfőösszeg
Adókulcs: 50 milliárd forintig 0,15%, felette 0,5%
Biztosítók
Adóalap: korrigált díj
Adókulcs: 6,2%
A lex Járai kikerült a törvényből
Pénzügyi vállalkozások
Adóalap:kamat-, díj- és jutalékbevételek
Adókulcs. 6,5%
Befektetési vállalkozások
Adóalap: korrigált nettó árbevétel
Adókulcs: 5,6%
Befektetési alapkezelő
Adóalap: nettó eszközérték, portfólióvagyon
Adókulcs: 0,028%
Pénzügyi közvetítők: nem vonatkozik rájuk az adó
Bevezetik a kétmillió forintos fizetési limitet a közszférában, és ezen összeg felett 98%-os adó sújtja a végkielégítéseket.
Szabad a pálinkafőzés, és 50 literig nem kell jövedéki adót fizeti, ha a termelő nem adja el a gyümölcspárlatot
Szeptember 1-jétől Nemzeti Földalap néven önálló intézmény fog működni, melynek célja a spekulatív ügyletek ki szűrése, a magyar termő föld védelmében.
A közbeszerzési törvényt módosították, melynek legmeghatározóbb eleme a kkv-szektor előnyben részesítése.
