Óriásit nőtt a lakosság megtakarítási rátája - Kényszerű alkalmazkodás

Óriásit nőtt a lakosság megtakarítási rátája, a kedvezőtlen pénzügyi helyzethez való kényszerű alkalmazkodás még mindig tart. A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján a háztartások pénzügyi megtakarítása elérte 2009 második és 2010 első felében a GDP 4,7 százalékát. Ezzel több mint nyolcéves csúcsra jutott a szektor finanszírozási képessége, utoljára 2005-ben érte el a 4 százalékot a mutató. Nettó értelemben az évtized elején a jelzáloghitelek felfutása nyomán kezdtek visszaesni a megtakarítások, 2003 végére majdnem le is nullázódtak. Ez az egyik oka a magas külső eladósodottságunknak és a tavalyig jellemző nagy külső forrásigénynek.
A másik tényező az államháztartás hiánya, az állami szektor finanszírozási igénye azonban jelenleg már nem a féktelen költekezés, hanem a válság okozta gazdasági visszaesés miatt magas. A négy negyedév átlagában mért 4,8 százalékos GDP-arányos hiány ennek fényében nem is számítana nemzetközi összevetésben magasnak, ha az államadósság nem lenne 82,9 százalékos. Ez utóbbi június végére vonatkozó adat, és szintén a most megjelent pénzügyi számlákból derült ki.
A megtakarítások tehát fedezik az állam forrásigényét, azaz csak a vállalkozások finanszírozásához van szükség külföldi pénzekre. A szinte nem is létező beruházási kedv és az amúgy is alig csordogáló hitelcsapok miatt azonban várhatóan folytatódik az előző évi trend, vagyis a gazdaság enyhe külső többlettel működhet. Ha a megtakarítások és az állami gazdálkodás terén folytatódna a javulás, az az ország pénzügyi sérülékenységét nagymértékben tudná csökkenteni az elkövetkező években, és csökkenő pályára állíthatná az egyelőre tetőző adósságrátát is, külső forrásokra azonban még így is szükség lehet a fejlesztésekhez. BD