A szakember szerint a görög gazdasági válság tapasztalata az, hogy az eurózónához tartozás önmagában nem képes a problémákat megoldani, a válságból való kilábalás kulcsa a versenyképesség.
Babanaszisz Sztergiosz elmondta, hogy a második világháború előtti időszakban Görögország az elmaradott, fejlődő országok közé tartozott, 1939-ben az egy főre jutó nemzeti jövedelem az akkori angliai érték mindössze 22 százalékát érte el. A háború után az ország gyors fejlődésnek indult, és folyamatosan behozta lemaradását.
A 2000-es években Görögország kifelé forduló, kölcsönökön, a növekvő kereskedelmen és fogyasztáson alapuló fejlesztési modellt alkalmazott, emiatt a 2008-as gazdasági világválság idejére az ország, vállalatai és háztartásai egyaránt eladósodtak.
Mára Görögországnak is új fejlődési modellt kell kialakítania - hangsúlyozta a görög professzor.
"A Mediterrán Kutatóintézet szerint Görögország és számos más EU tagország számára is a versenyképesség fokozása a feladat. Az ország tapasztalatai azt mutatják, hogy az új tagállamoknak, így Magyarországnak is, csak versenyképes gazdasági szerkezet és teljesítmény esetén érdemes bevezetnie az eurót" - hívta fel a figyelmet Babanaszisz Sztergiosz.
