BUX 52,346.89
+0.06%
BUMIX 4,389.87
-0.12%
CETOP20 2,387.77
0.00%
OTP 18,230
-0.33%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.53%
0.00%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,600
-1.23%
RABA 1,580
+1.94%
0.00%
-0.57%
-0.55%
+1.03%
0.00%
+2.22%
+1.79%
+1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.40%
MOL 2,438
-0.25%
-1.85%
ALTEO 1,375
0.00%
0.00%
+0.85%
EHEP 1,970
0.00%
0.00%
-2.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.41%
-0.47%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+0.75%
+1.33%
-1.66%
0.00%
+0.47%
NUTEX 21.25
-0.23%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Államosítás vagy liberalizálás - Ki mivel csábít

Az országok többsége tovább liberalizálta a befektetési környezetét az idén április és október között. A többi között ezt állapítja meg az ENSZ Kereskedelemfejlesztési Szervezete (UNCTAD) által összeállított, Befektetés-politikai monitor címet viselő rendszeres kiadványa. A nemzetgazdaságok erősítése céljából több ország – elsősorban Dél-Amerikában – alkalmazta az államosítás eszközét.

Ami a részleteket illeti: 41 ország, illetve gazdaság fogadott el olyan intézkedéseket, amelyek befolyásolják a külföldi működőtőke helyzetét. Négy kategóriába lehet sorolni ezeket az intézkedéseket. Az első a liberalizáció: ez az említett periódusban elsősorban az ázsiai és a közel-keleti országokra volt jellemző. Példaként hozza fel a nemzetközi szervezet Kambodzsát, amely elfogadta azt a törvényt, amelynek köszönhetően a külföldiek vásárolhatnak ingatlant; Szíria lehetővé tette a befektetési bankok alapítását az országban, illetve Taiwan részlegesen liberalizálta a Kínába irányuló befektetéseket.

Sok ország tovább erősítette befeketetés-ösztönző intézkedéseit – ez elsősorban az ázsiai országokra volt jellemző az idén a második és a harmadik negyedévben. India például egy olyan eljárási rendet vezetett be, amellyel átláthatóbbá és egyszerűbbé tenné az FDI-szabályokat. Bosznia-Hercegovina pedig egyszerűsítette a külföldi befektetők regisztrációs eljárását. A magyarok számára érdekes lehet az is, hogy Ukrajnában egy sor szigorításon enyhítettek; így a külföldi befektetőknek már nem kötelező befektetési céllal nyitott bankszámlán keresztül futtatni a pénzt, feloldották a kötelező regisztrációt, illetve a nem rezidensektől kapott hitelek előtörlesztésének a tilalmát.

Az UNCTAD egy harmadik nagy kategóriába sorolja a befektetésösztönzést érintő lépéseket. Példaként említi Kínát, ahol egyes területekre – mint a high-tech iparágak vagy az energiahatékonysági projektek – a jövőben adóösztönzőkkel is csábíthatják a külföldi befektetéseket, míg másokat – a környezetszennyező iparágak és a túltermeléssel küszködők – büntetőadóval sújtanak. Ugyancsak Kína jelentette be azt, hogy az állami megrendeléseknél a külföldi cégeket ugyanolyan bánásmódban részesítik, mint a hazaiakat. 
Vannak olyan országok, amely szabadkereskedelmi övezeteket hoztak létre az említett periódusban, illetve, amelyek javítottak hatályos szabályokon, elősegítendő a hazai és a külföldi befektetések aktivizálódását. Oroszország a szamarai térségben hozott létre egy speciális gazdasági övezetet.

Államosítás és kisajátítás elsősorban a latin-amerikai országokra volt az idén jellemző. Bolíviában erre a sorsra jutott több elektromos áramot előállító cég, illetve egy svájci érdekeltségű öntöde. A venezuelai kormány rátette a kezét egy mexikói érdekeltségű élelmiszeripari cégre, Panama pedig bejelentette, hogy visszavonja a kilencvenes években külföldieknek adott koncessziót fizetős sztrádákra. Kirgizisztánban pedig államosították az ország egyik legnagyobb, eddig külföldi tulajdonban lévő pénzintézetét, az AsiaUniversalBankot.

De más, a külföldi befektetők tevékenységét korlátozó intézkedésekre is voltak példák - különösen Afrikában. Algéria például növelte a hazai vállalatok kedvezményezettségét a külföldekkel szemben az állami megrendeléseknél, s kötelezővé teszi az esetleg nyertes külföldi cégeknek vegyes vállalat alapítását helyi céggel.
A fentieken túl 16 ország hozott olyan intézkedést, amely érdemben hat a befektetőkre. Ide sorolja a jelentés a privatizációs programokat, az adócsökkentést, illetve - a negatívan ható - szigorúbb szabályozást, valamint adóemeléseket. Ez utóbbi kapcsán az összeállítás külön is nevesíti Magyarországot - még csak a bankadó miatt.

Privatizációs programok
- Oroszországban a kilencvenes évek eleje óta a legnagyobb privatizációs programot hirdették meg (tíz vállalatot adnak magánkézbe, köztük vezető bankokat, olajipari társaságokat)
- Lengyelország eladta a legnagyobb közép-európai biztosítótársaság - PZU - 30 százalékos tulajdonrészét
- Kuvait 35 százalékos tulajdonrész erejéig engedi már a részleges privatizációt
- Irán 49 százalékosról 31 százalékosra csökkentette a két legnagyobb autóipari vállalatban lévő tulajdonrészét

Intézkedési kategóriák
(a befektetők tevékenységét befolyásolók)
I. Befektető csábító lépések
- Liberalizáció
- Befektetés-ösztönző intézkedés erősítése
- Új befektetés-ösztönző intézkedések meghozatala
- Szabadkereskedelmi övezetek létrehozása
- Adócsökkentések
II. Befektetőket eltántorító lépések
- államosítás és kisajátítás
- Befektetők tevékenységét korlátozó intézkedések
- Adóemelések
III. Egyéb, befektetőket érintő lépések
- Privatizációs programok indítása, erősítése

Kapcsolódó cikkek