BUX 39,707.19
+0.96%
BUMIX 3,780.03
+1.95%
CETOP20 1,793.99
-0.41%
OTP 8,534
+1.72%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+0.47%
+0.59%
+0.20%
ZWACK 18,500
-0.27%
+4.97%
ANY 1,565
-1.26%
RABA 1,125
+2.27%
0.00%
+3.42%
+2.58%
-1.90%
+1.81%
+5.69%
+0.92%
0.00%
-1.22%
OTT1 149.2
0.00%
+23.89%
MOL 2,950
+1.30%
+3.64%
ALTEO 2,410
+2.12%
0.00%
0.00%
EHEP 1,050
+1.94%
0.00%
+0.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+11.94%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.39%
0.00%
-3.45%
+0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.46%
NAP 1,240
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Görögöt fogtak az írek

Újabb leminősítés, folytatódó megszorítások, romló növekedési kilátások sújtják Dublint

Miután kedden a Moody’s fenyegetett vele, tegnap a Fitch leminősítette Írország államadósságát. Az ír papírok besorolása így A pluszról AA mínuszra változott. Döntését a hitelminősítő a bankmentés „kivételes, a vártnál is nagyobb” költségével indokolta, és további leminősítést is kilátásba helyezett. A hír hatására az ír államkötvények kamatfelára majdnem tíz bázisponttal ugrott meg.

Brian Lenihan pénzügyminiszter a múlt héten jelentette be, hogy akár 50 milliárd eurót is felemészthet a pénzintézetek rendbetétele. Ennek oroszlánrésze az Anglo Irishhoz kapcsolódik: Dublin a bankba már 22,9 milliárd eurót pumpált tavaly januári államosítása óta. A legfrissebb – és véglegesnek szánt – becslés szerint további 6,4 milliárdra biztosan szükség lesz, de „váratlan veszteségek” esetén újabb 5 milliárdos költség is felmerülhet.

Az 50 milliárd eurós végöszszeg azt jelentené, hogy Írország államadóssága megnégyszereződik, a válság előtt a GDP 25 százalékán álló szintről 99 százalékra ugorva. Az adósságból az ország minden egyes lakosára több mint 100 ezer euró jutna (összehasonlításul: Magyarországon az egy főre eső államadósság – a jelenlegi árfolyamon számolva – mintegy 7500 euró). Mivel az uniós statisztikai szabályok szerint a bankmentés költségeit egy összegben kell megjeleníteni, a büdzsé hiánya az idén elérheti a GDP 32 százalékát. A helyzet azonban enélkül sem lenne túlságosan rózsás: a 11,6 százalékos deficit még mindig közel a négyszerese az EU által megengedett szintnek.

A költségvetési kilátások romlása viszont azt hozhatja, hogy a kormánynak az eddig tervezettnél is jobban vissza kell fognia a kiadásait, miután az idén 4 milliárd eurót már megtakarított. Lenihan novemberben mutatja be azt a négyéves tervet, amelynek végrehajtásával 2014-re a GDP 3 százaléka alá kellene szorítani a deficitet. Decemberben válnak ismertté a jövő évre vonatkozó konkrét elképzelések, és Lenihan már jelezte, hogy a korábban jelzett 3 milliárd eurónál nagyobb lefaragásra lesz szükség.

Pedig már most is egyre több jel utal arra, hogy Görögország után Írországot is a recesszió visszatérte fenyegeti a költségvetési megszorítások növekedést gátló hatásai miatt. A dublini jegybank a héten 0,8-ról 0,2 százalékra mérsékelte a gazdaság idei bővülésére tett becslését, ám félő, hogy az országukkal kapcsolatos rossz hírek áradata nyomán egyre óvatosabbá váló fogyasztók a minimális növekedéshez szükséges keresletet sem lesznek képesek biztosítani. A két évig tartó recessziónak az idei első negyedévben véget vető fellendülés már az április–júniusi időszakban megakadt, és a legfrissebb makroadatok a harmadik negyedre sem ígérnek sok jót. A beszerzésimenedzser-indexek tanúsága szerint a szolgáltatási szektor hat-, a feldolgozóipar pedig öthavi folyamatos növekedés után ismét zsugorodik. BÁ



Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek