IMF: nincs árfolyambéke
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA nagy feltörekvő gazdaságok befolyásának növekedéseként értékelik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétvégi ülését. Kína sürgetésére bekerült ugyanis a zárónyilatkozatba, hogy a szervezet a jövőben szorosabb ellenőrzést gyakorol a fejlett államok, vagyis főleg az USA és az uniós országok gazdaságpolitikája felett. Igaz, a kontrollal kapcsolatos konkrétumokról nem esik szó. Az árfolyamvitákkal kapcsolatosan csupán annyira tellett a résztvevőktől, hogy ígéretet tettek az IMF szerepének erősítésére, szintén konkrétumok nélkül.
A nyugati államok feletti ellenőrzés említésével Kínának sikerült visszájára fordítani a fegyvert. Eddig főleg az USA kritizálta Pekinget amiatt, hogy hatalmas valutatartalékaival és a gyenge jüannal támogatott óriási külkereskedelmi többletével veszélyezteti a globális gazdasági egyensúlyt. A most elfogadott nyilatkozatban azonban a nyugati államok rossz financiális helyzetét, illetve az amerikai konjunktúra gyengélkedését nevezik meg a kiegyensúlyozatlanság fő okaként – mutat rá a Reuters.
Kína szerint nem saját 2500 milliárd dollárosra becsült valutatartalékai veszélyeztetik a globális gazdaságot, hanem a re-kordalacsony kamatszintek a meghatározó devizákat kibocsátó országokban, illetve ezen államok szokatlan pénzpolitikai lépései az alacsony árfolyam érdekében. Csou Hsziao-csuan kínai pénzügyminiszter az USA-nak címzett szemrehányások mellett külön kitért az euróövezeti hitelválság visszatértének a lehetőségére, tekintettel az idén és jövőre esedékessé váló nagy összegű állami tartozásra.
Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter a korábbi washingtoni kommunikációhoz hűen ismét azt hangoztatta, hogy a valutatartalékok felhalmozása „csak egy bizonyos pontig” észszerű, utána viszont már zavart okozhat a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Geithner ezzel nyilvánvalóan Kínára célzott, s arra, hogy becslések szerint az ázsiai országé a világ valutatartalékainak közel 30 százaléka. Az USA szerint Peking nagy mennyiségű dollár felvásárlásával tartja mesterségesen magasan a zöldhasú árfolyamát, ezzel támogatva saját exportját. Az EU részéről Ollie Rehn pénzügyi biztos óvatosabban fogalmazott, és csupán azt sürgette, hogy Kína tegye rugalmasabbá árfolyam-politikáját.
Jim Flaherty kanadai miniszterelnök egyaránt hibáztatta az USA-t és Kínát a kialakult konfliktus miatt, jóllehet attól minden résztvevő óva intett, hogy a jelenlegi helyzetet árfolyamháborúként értékeljék. Flaherty szerint Peking túl csekély rugalmasságot tanúsít a jüan árfolyama kapcsán, az USA pedig nem riad vissza attól, hogy „protekcionista intézkedésekkel” reagáljon.
Az árfolyamvita miatt háttérbe szorul a szintén régóta napirenden lévő intézményi reform, amely nagyobb szavazati súlyt biztosítana a szervezetben feltörekvő államoknak. Ennek ellenére Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója szerint „napokon vagy heteken” belül várható az egyezség. Az átalakításról még ez év vége előtt dönteni kell – fogalmazott Strauss-Kahn. Az európaiak ugyanakkor újfent leszögezték, hogy az USA kívánsága ellenére is kitartanak a 24 szavazati helyük mellett az igazgatótanácsban. JK
Lamy: Nincs kereskedelmi háború
Jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok és Kína között kereskedelmi háború lenne kibontakozóban – szögezte le a hét végén a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója. Pascal Lamy ezzel az IMF hétvégi ülésének a fő témáját képező árfolyamvitára utalt, hangsúlyozva, hogy a probléma megoldására a valutaalap nyújthatja a legmegfelelőbb keretet.Lamy ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ha a jelenleg inkább szóbeli konfliktus konkrét kereskedelempolitikai lépéseket eredményezne, akkor a WTO vitakezelési rendszere működésbe lépne.
A világkereskedelem liberalizálásáról szóló, 2001-ben indított dohai forduló kapcsán Lamy annyit közölt, hogy a kérdések 80 százalékában sikerült közös állaspontot találni.
A megoldatlan 20 százalék esetében az USA és a nagy feltörekvő érdekkülönbségei kulcsszerepet játszanak.
Lamy ugyanakkor azt is hozzátette, hogy ha a jelenleg inkább szóbeli konfliktus konkrét kereskedelempolitikai lépéseket eredményezne, akkor a WTO vitakezelési rendszere működésbe lépne.
A világkereskedelem liberalizálásáról szóló, 2001-ben indított dohai forduló kapcsán Lamy annyit közölt, hogy a kérdések 80 százalékában sikerült közös állaspontot találni.
A megoldatlan 20 százalék esetében az USA és a nagy feltörekvő érdekkülönbségei kulcsszerepet játszanak. Nincs új IMF-kölcsön A hétvégi IMF-közgyűlést megelőző sajtóértesüléseknek ellentmondva Orbán Viktor miniszterelnök pénteken megerősítette, hogy Magyarországnak nem áll szándékában újabb kölcsön felvételéről tárgyalni. Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium is határozottan cáfolta, hogy hazánk elővigyázatossági hitelmegállapodásról kívánna tájékozódni Washingtonban.-->
