Az Stabilitási és Növekedési Paktumát eredetileg azért hozták létre, hogy kiküszöböljék az állami kockázatvállalást és elkerüljék, hogy egyes tagállamok válságát másoknak kelljen megfizetnie. Most az EU átdolgozza a szabályrendszert, hogy az megfeleljen a jelenlegi adósságválság követelményeinek. Ugyanakkor ha a költségvetési ellenőrzést nem a saját házuk táján kezdik a tagállamok, akkor a fiskális fegyelem továbbra sem biztosított – írja a The Wall Street Journalben Kopits György.
A magyar Költségvetési Tanács elnöke emlékeztet arra, hogy a Paktum hatékonyságát már 2004-ben megkérdőjelezte Franciaország és Németország, amikor mindkét államnál eltekintettek a túlzott hiány szankcionálásától. A szabályrendszer betartatására nem fordított energiát az EU, ezt követően pedig bekövetkezett az athéni adósságválság. Kopits György leszögezi: a jelenlegi elképzelés, amely szerint az unió előzetes vizsgálatnak vet alá minden egyes tagállami költségvetést, kudarcra van ítélve. És bár sokan az IMF gyakorlatát hozzák fel példaként ebben a tekintetben, a szerző korábbi IMF társ-igazgatóként leszögezi, hogy a Valutaalap csak a nemzeti költségvetések felszínes vizsgálatára képes.
A szakértő ezért a brüsszeli kontroll helyett független, nemzeti költségvetési felügyeleti szervezetek felállítását tartja fontosnak, hiszen ezek rendelkeznek kellő ismeretekkel ahhoz, hogy megítéljék az adott büdzsé hatékonyságát.