Papírforma Fidesz-siker
Ettől még a tény tény maradt, Magyarországon az önkormányzati választásra jogosult 8,2 millió polgárnak még a fele sem kívánt élni a jogával. Az ország 3176 településén várták a szavazókat, s az idén először jóval kevesebb képviselőt lehetett választani. A Fővárosi Önkormányzatban például az eddigi 66 helyett 35 képviselő dolgozhat a következő ciklusban. Budapesten egyébként véget ért egy hosszú korszak, Demszky Gábor húsz év után nem indult – Tarlós István pedig simán nyert.
A tét egyáltalán nem volt kicsi, hiszen az Orbán-kormány első hónapjai után a voksolók akár a kabinet eddigi munkájáról is véleményt mondhattak. Az ország számtalan településén független jelöltek indultak, ők azonban zömmel a kis falvak élére kerültek, s mindenhol, ahol a nagypolitika dominál, a Fidesz tarolt. Vagyis folytatódott az országgyűlési választással elkezdődött folyamat, a Fidesz ott folytatta, ahol áprilisban abbahagyta. Egyetlen komoly vereséget könyvelhetett el, Esztergomban Meggyes Tamásnak ki kell szállnia a polgármesteri székből, s ezt csak többpárti támogatással a hátországban vívta ki a független jelölt. Szeged az egyetlen megyei jogú város, aholnem futott be a Fidesz-jelölt, az MSZP-s Botka László maradt a polgármester.
A vasárnapi választás előtt sok kampányígéret hangzott el mindegyik parlamenti párt részéről. A Fidesz külön hangsúlyozta, hogy a kormány nem készül megszorító intézkedésekre, legalábbis ami a lakosságot érintené. Mások ezt sima kampányfogásként kezelték, mondván, a gazdaság rendbetételéhez nem születtek meg kellő mértékben az intézkedések, s a kormány csak október 3-a után teríti a kártyáit.
Az sem utolsó szempont, hogy a következő hetek lépéseit miként értékeli a piac. Az Európai Unióban óvatosan kommentálják a kormány eddigi munkájának bizonyos lépéseit, de az már bebizonyosodott, hogy nem engednek tárgyalási pozíciójukból, s tegnaptól minden bizonnyal a költségvetéssel kapcsolatos hírekre figyelnek.
