BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Véglegesedik az adócsomag - adózni fog a minimálbér

Csökken a kamatadó, idővel egységesen 10 százalék lehet a társasági nyereségadó

Megszűnik a tevékenységre jellemző kereset mint kötelező adó- és járulékalap, 16 százalék lesz a kamat-, árfolyamnyereség- és osztalékadó mértéke is, és több év alatt fokozatosan adókötelessé válik a minimálbér – többek között ezek a részletek szerepelnek az október 13-án a kormány elé kerülő adócsomagban. A jogszabálytervezetben elsősorban a személyi jövedelemadózás (szja) átalakításáról esik szó, ám úgy tudjuk, idővel sor kerülhet a társasági nyereségadó további csökkentésére is, a jelenleg az 500 millió forint feletti nyereséghányadra vonatkozó magasabb, 19 százalékos adókulcs kivezetésére.

Ami az szja-t illeti: a Világgazdaság megbízható forrásból származó értesülése szerint megfelel a valóságnak az a hír, miszerint fokozatosan kerül sor az előző kabinet által ez év elejével bevezetett „szuperbruttó” adóalap megszüntetésére. Jövőre még megmarad a bruttó bérre vonatkozó 1,27-szoros szorzó, 2012-ben azonban ez az úgynevezett adóalap-kiegészítés 13,5 százalékra csökken, 2013-tól pedig teljesen megszűnik. Bár ez a fokozatos átmenet némi odafigyelést igényel majd az adózóktól, költségvetési okokból korábban is lehetetlennek tűnt a szuperbruttósítás azonnali kivezetése. Cserébe az egykulcsos adózás jegyében már a jövő év elejétől 16 százalékos lesz a jelenleg 20 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó, valamint a most 25 – kivételes esetekben 10 – százalékos osztalékadó.

Egyszerűsítés és teherkönnyítés lesz az is, hogy jövőre megszűnik az egyes természetbeni juttatások után jelenleg fizetendő 54 százalékos szja és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Néhány kivételes eset marad majd, ahol a jövőben is ezeket a köztehermértékeket kell figyelembe venni (például a reprezentáció fejében kapott juttatás). Az adóalapot 2011-től nem növelik olyan tételek sem, mint a nyugdíj, a gyermekgondozási segély vagy az ösztöndíj.
Az adójóváírás fokozatosan szűkül, a kormányzati tervek szerint a jelenleg mintegy évi 450-460 milliárd forintot felemésztő szisztémára három év múlva ennek csak körülbelül negyedét fordítanák. Jövőre – éppen az alacsonyabb keresetűek védelmében – jelentős visszavágásra még nem kerül sor, sőt, az adójóváírás a távolabbi jövőben is fennmarad.

Cél ugyanakkor az is, hogy fokozatosan megszűnjön a minimálbér adómentessége, hiszen – ahogy erre adószakértők évek óta figyelmeztetnek – ez a rendelkezés a tényleges jövedelmek eltitkolására sarkall. Lapunk értesülése szerint a minimálbérre igen csekély, néhány százalékos adóteher rakódna, és a jövőben is megmaradna egy adómentes sáv a legalacsonyabb jövedelmek esetében. Úgy tudjuk, az adómentes sáv felső határa idővel 50-60 ezer forintos havi bruttó jövedelemnél rögzülne.

A gyermekek után járó kedvezményeket jelentősen bővítené a kormány. Jelenleg három vagy több gyermek esetén jár havi négyezer forintos könnyítés. A jövőben ez a kedvezmény már egy gyermek után is igénybe vehető lesz, mértéke a nagyobb családoknál havi 15-20 ezer forintra is nőhet egy-egy gyermek után.

A vállalkozók életét könnyíti meg az Alkotmánybíróság által nemrég jóváhagyott úgynevezett tevékenységre jellemző kereset kiirtása az adó- és járuléktörvényekből. Ennek helyébe a szakképzettségnek megfelelő minimálbér, vagyis egy sokkal könynyebben azonosítható – és általában a jelenlegi szabálynál jóval alacsonyabb limitet meghatározó – rendelkezés lép. Úgy tudjuk, idővel az új kormány is elejét akarja venni annak, hogy jól jövedelmező szakmákban is minimálbér körüli összegek után valljanak és fizessenek adót és járulékot az érintettek, ám erre az előző kabinet által hozott szabályokat elégtelennek és túlságosan bonyolultnak találták. Az adózói adatbázisok fejlődésével talán évek múltán kerülhet sor egy hasonló rendszer felállítására.

Egyelőre a távolabbi jövő zenéje a most kvázi kétkulcsos társasági nyereségadó egységesítése is 10 százalékos szinten. (Jelenleg az 500 millió forintot meghaladó rész után 19 százalékot kell fizetni, ezt szüntetnék meg.) A nemzetgazdasági tárcánál két-három éven belül ezt a könnyítést is meg szeretnék valósítani, ám egyelőre nem maradéktalan a kormányzati támogatás a téren.

A másik oldal

Az éremnek persze van másik oldala is, ám ez inkább egyes szektorokat érint (bankadó, távközlési cégekre kivetendő adó). Ami az átlagos adófizető számára is érzékelhető negatívum lesz, az a cigaretta jövedéki adójának kismértékű emelése.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek