A patináns angol lap szerint az az egyik legfontosabb támogatási alapjaként emlegetett Kohéziós Alapból mindössze 10 százalékot fizeti ki 2013-ig, a hétéves költségvetési ciklus közepéig. Más adatok szerint 8,4 milliárd eurót költöttek a strukturális alapok hibáinak korrigálására. A hivatali nyomozók azt is gyanítják, hogy több tízmillió euró uniós pénz vándorolt a szervezett bűnözéshez, ezen belül elsősorban az olasz maffiához.
Az FT az oknyomozói újságírás hivatalával közösen végzett nyomozása több aggodalmat fogalmaz meg a strukturális kifizetésekkel kapcsolatban. A Kohéziós Alap a világ legnagyobb több nemzetet érintő támogatási programja, amely az Európai Unió költségvetésének több mint harmadára rúg.
A nyomozás során több visszásságot is találtak a kifizetéseket illetően: egyebek mellett azt, hogy a világ legnagyobb multinacionális vállalatai, köztük az IBM, a Nokia, a Siemens, s a Coca Cola jutott a programon keresztül olyan pénzekhez, amellyel eredetileg kis-és közepes méretű vállalkozásoknak szántak. Más vállalatok gyártókapacitásaik olcsóbb munkaerőt biztosító országokba történő áttelepítésére használták az uniós pénzeket, amely egyenesen ellentétes az uniós irányelvekkel.
A bizottság számos indokot felsorolt az alacsony kohéziós kifizetési arány magyarázataként, egyebek mellett azt hangoztatták, hogy időbe telik míg a megfelelő projekteket kiválasztják, s a brüsszeli pénzeket egyébként is utólag írják jóvá. Az FT László Andort, szociális ügyekért felelős biztost idézte, aki szerint az unió nem bank, amelynek állandó fedezetet kell felmutatnia a kifizetésekről.
A bizottság egyébként már benyújtott egy tervezetet a kohéziós program módosításáról. Ebben szűkítenék a támogatandó célok körét és szigorúbban vizsgálnák a források felhasználását. Egyes országok azt szorgalmazzák, hogy az összes strukturális reformra szánt összeg a legszegényebb országokba áramoljon.
