BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Költségvetés - Azért jó oldala is van

Jövőre biztosan 3 százalék alatt lesz a deficit, de az átmeneti bevételek kifutásával visszakerülünk a „startmezőre”

Borítékolható, hogy teljesül a 2011-es, 2,9 százalékos eredményszemléletű hiánycél, ebben ugyanis kivétel nélkül egyetértenek a jövő évi büdzsé tervezetét elemzők, bírálók. Sőt, mind a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mind a Költségvetési Tanács (KT) arra számít, hogy az egyenleg a bruttó hazai termék (GDP) arányában akár fél százalékkal kedvezőbb is lehet, vagyis 2,5 százalék körül alakulhat.

Ennek oka – mint arra az MNB tegnap közzétett elemzése figyelmeztet –, hogy a bevételi oldalon igen óvatos tervezés érhető tetten: a magán-nyugdíjpénztári vagyonból származó 500 milliárd forint például csupán 20 százalékos visszalépési aránynak felel meg, szemben a kormány által többször hangoztatott 90 százalékkal. Ugyanez igaz az adóbevételekre is: a KT a személyi jövedelemadó esetében 66, a társasági adónál pedig majd 17 milliárd forinttal magasabb összeggel számol, mint a kormány. Az adóbevételekből adódó plusz – a költségvetési tervezetben szereplő összeghez képest – akár 113 milliárd forint is lehet. Bizakodó az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is: elemzésük szerint az adóbevételek fele jövőre biztosan teljesül. Közepes kockázatot a számvevők a bevételi tervek 15, magas kockázatot pedig 6,2 százalékánál azonosítottak – utóbbi körbe a társasági nyereségadó és a hitelintézeti járadék tartozik. Az ÁSZ jelentéséből kiderül: míg tavaly a számvevők az adóbevételek 96 százalékáról nem tudtak véleményt mondani, az idén ez az arány csupán 35 százalék.

Mindezek ellenére az öröm korántsem felhőtlen. Nemcsak azért, mert az MNB az erről szóló jogszabályi rendelkezés ellenére sem kapta meg véleményezésre a büdzsétervet (ezt a jegybank elnöke levélben kifogásolta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternél), hanem elsősorban azért, mert az úgynevezett strukturális egyenleg az eddigi tervek alapján nemhogy javulna, még romlik is. A kormány ugyanis elsősorban bevételekkel – ezek között is egyszeri vagy átmeneti jellegű tételekkel – dúcolta alá a büdzsét, szerkezeti átalakításoknak, a kiadások átszervezésének, lefaragásának nemigen lehet nyomát sem felfedezni a költségvetési számokban. „Jövőre nem csökken az állami újraelosztás mértéke, a strukturális deficit pedig a mostani 1,5–2,5 százalékról 2011-ben 3–4,5 százalék közé emelkedik a különböző számítások szerint” – mutatott rá tegnapi Simor András jegybankelnök.

A jegybank számítása szerint egyébként a 2011-es büdzsédeficit a magán-nyugdíjpénztári vagyonból származó 529 milliárd forintos bevételi tétel nélkül is 3 százalék alatt alakulhatna akkor, ha a kormány jobban visszafogná a kiadásokat. A jövő évi büdzsét övező egyik legsúlyosabb aggály – a különadók 2012 utáni, szerdán nagy vihart kavart betervezésén túl – amúgy is a magán-nyugdíjpénztári pénzek becsatornázását övezi. A KT egyik fő dilemmája, hogy a fejezeti kötetek tanúsága szerint a kormány egyszerre kívánja a folyó kiadások finanszírozására fordítani a visszatérő vagyont, ugyanakkor számol az államadósság csökkenésével is, márpedig – mint arra Kopits György KT-elnök a héten rámutatott – a kettő egyszerre nem lehetséges. További aggály: az elszámolási szabályok könnyen arra „kényszeríthetik” a magyar kormányt, hogy az ilyen egyszeri bevételeket az előző évek javára vagy pedig egy hosszabb jövőbeli időszakra szétterítve számolja el, így viszont veszélybe kerülhet a 2011-es hiánycél is.


ÁSZ

„Az indokoló rész számadatok, magyarázatok, érdemi kifejtések, idősorok hiányában nem támasztja alá megfelelő módon a törvényjavaslatot.”

POZITÍV

közeledés a feladatalapú tervezés felé (a bázisalapú helyett)

az állami pénzalapoknál a bevételek biztosítják a feladatellátást

egyszerűbbé válik az önkormányzati forrásszabályozás

NEGATÍV

számadatok, idősorok hiánya az indoklásban

a többéves kihatású döntések bemutatásának hiánya

nem lehet megállapítani a különadók teljesíthetőségét

nem jelennek meg egységesen a PPP-kötelezettségvállalások

hiányzik a költségvetési szféra létszámának bemutatása

KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS

„A költségvetési egyenlegcél minden korábbinál nagyobb biztonsággal megvalósítható, középtávon azonban jelentős problémák tornyosulnak.”

POZITÍV

akár 0,5 százalékkal is kedvezőbb lehet a GDP-arányos egyenleg

a felülről nyitott tételek körének szűkülése

számszerű egyenlegcélok a következő évekre is

NEGATÍV

a szerkezeti átalakítások elmaradása

nincs összhang a makropálya és a költségvetési tervszámok között

forrásbővülés a költségvetési intézményeknél

az idén sem található meg az adott évi (most 2010-es) várható teljesülés

nem tisztázott az új, az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap státusa

MAGYAR NEMZETI BANK

„A kormány a tervek szerint átmeneti bevételekből fedezi a tartós adócsökkentést, és rossz költségvetési szerkezetet konzervál.”

POZITÍV

akár a GDP 2,5 százalékára is csökkenhet a hiány

óvatos tervezés, főleg a bevételi oldalon

a munkaköltségek csökkenése ösztönzi a foglalkoztatást

NEGATÍV

nem kerül sor a kiadási oldal érdemi csökkentésére

1,5-2 százalékkal romlik a strukturális deficit

ellentmondásos a pénztári visszalépések várható mértéke

a kormányzati lépések valamelyest növelik az inflációt

a különadók bizonytalanná teszik az üzleti környezetet


„Az indokoló rész számadatok, magyarázatok, érdemi kifejtések, idősorok hiányában nem támasztja alá megfelelő módon a törvényjavaslatot.”

POZITÍV

közeledés a feladatalapú tervezés felé (a bázisalapú helyett)

az állami pénzalapoknál a bevételek biztosítják a feladatellátást

egyszerűbbé válik az önkormányzati forrásszabályozás

NEGATÍV

számadatok, idősorok hiánya az indoklásban

a többéves kihatású döntések bemutatásának hiánya

nem lehet megállapítani a különadók teljesíthetőségét

nem jelennek meg egységesen a PPP-kötelezettségvállalások

hiányzik a költségvetési szféra létszámának bemutatása

KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS

„A költségvetési egyenlegcél minden korábbinál nagyobb biztonsággal megvalósítható, középtávon azonban jelentős problémák tornyosulnak.”

POZITÍV

akár 0,5 százalékkal is kedvezőbb lehet a GDP-arányos egyenleg

a felülről nyitott tételek körének szűkülése

számszerű egyenlegcélok a következő évekre is

NEGATÍV

a szerkezeti átalakítások elmaradása

nincs összhang a makropálya és a költségvetési tervszámok között

forrásbővülés a költségvetési intézményeknél

az idén sem található meg az adott évi (most 2010-es) várható teljesülés

nem tisztázott az új, az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap státusa

MAGYAR NEMZETI BANK

„A kormány a tervek szerint átmeneti bevételekből fedezi a tartós adócsökkentést, és rossz költségvetési szerkezetet konzervál.”

POZITÍV

akár a GDP 2,5 százalékára is csökkenhet a hiány

óvatos tervezés, főleg a bevételi oldalon

a munkaköltségek csökkenése ösztönzi a foglalkoztatást

NEGATÍV

nem kerül sor a kiadási oldal érdemi csökkentésére

1,5-2 százalékkal romlik a strukturális deficit

ellentmondásos a pénztári visszalépések várható mértéke

a kormányzati lépések valamelyest növelik az inflációt

a különadók bizonytalanná teszik az üzleti környezetet Gazdasági hatások, várakozások a költségvetési tervszámok fényében Növekedés

Már jövőre 3 százalékos, 2013-tól pedig 5 százalék fölötti bővülési ütemmel számol a kormány a költségvetésben található hosz-szabb távú kitekintés szerint. A növekedés motorja a magas szinten stabilizálódó külső értékesítés, a beruházási tevékenység meglódulása, valamint a 2013-tól induló jelentős állami beruházások lennének. Úgy tűnik, mindez nem győzte meg a Költségvetési Tanácsot, elemzésük szerint ugyanis a GDP-növekedés éves üteme 2014-ig 3-3,3 százalék körül alakulhat. Azt a KT sem tagadja, hogy a társasági adóban a 10 százalékos kedvezményes kulcs kiszélesítése, majd a 2013-tól esedékes általánossá tétele javítja a gazdaság hosszú távú növekedési potenciálját, sőt, 2013-ban akár egy százalékponttal is növelheti a beruházásokat. Ennek kapcsán azonban az Állami Számvevőszék arra hívja fel a figyelmet, hogy az új kedvezmények miatt már a 2011-es társaságiadó-bevételi várakozások teljesülése is magas kockázatot hordoz. Ami pedig a különadókat illeti: az érintett ágazati szereplők ezek hatására elhalasztják a tervezett beruházásokat – figyelmeztet a KT.

Foglalkoztatás és munkanélküliség

Mintegy háromszázezer új munkahely életre hívásával számol a kormány 2014-ig a költségvetési törvényjavaslat egyik indoklása szerint. Ebben az is szerepel, hogy az adócsökkentéseknek és a gazdasági növekedés megindulásának hála a munkanélküliségi ráta 2014-re 7 százalék közelébe csökken.

Ezzel szemben a Költségvetési Tanács szerint a következő négy év során jó esetben is százezer fős bővülésre van mód a foglalkoztatás terén. A KT elemzéséből kiderül: miközben a közszférában – részben a közmunkára fordított források szűkülése miatt – mintegy 18-20 ezer fővel csökken a létszám, a versenyszférában 18 ezer fős bővülésre lehet számítani jövőre, utána pedig évi 25-30 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma. Ezen belül a személyi jövedelemadó átalakításának hatását négy év alatt mintegy fél százalékra, vagyis a munkavállalók létszámának 15 ezer fős bővülésére teszi a KT. Ennek az alacsony számnak az áll a hátterében, hogy a szervezet szerint az adóváltozások elsősorban a munkaintenzitás emelkedésében öltenek testet, lévén a magasabb keresettel rendelkezőknek kedveznek.

Az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt tegnapi felszólalásában Kopits György, a KT elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány hároméves kitekintése alapján 2012-ben több mint százmilliárd forinttal nő az szja-ból remélt bevétel, amely – miközben nem világos, pontosan milyen jogszabályi változások okozzák – mindenképpen csökkenti a foglalkoztatás bővülésének ütemét. Ami pedig a nők 40 év munkaviszony utáni, tegnap bejelentett nyugdíjba vonulását illeti: a KT szerint ez az intézkedés 32 ezer munkaképes korú nő nyugállományba vonulásával járhat.

Fogyasztás és infláció

Az szja-módosítások hatására az adófizetők mintegy 40 százalékának csökken, további 40 százalékának pedig kismértékben nő az adófizetési kötelezettsége. Előbbi körbe a 2,3 millió forint feletti, utóbbiba pedig a 3,5 millió forint alatti éves jövedelemmel rendelkezők tartoznak. A nagyon keveset, átlagosan évi 660 ezer forintot keresők – a fennmaradó 20 százalék – adópozíciója nem változik – derül ki a KT számításából.

Ugyanez számszerűsítve úgy néz ki, hogy szja-ból az állam jövőre 430 milliárd forinttal kevesebbet von el még az elő-

irányzatot el nem érő 2010-es várható bevételhez képest is (igaz, a KT a kormány számításához képest 66 milliárd forinttal nagyobb bevételre számít, vagyis a csökkenés így 360 milliárd forint körüli lenne). Ez tagadhatatlanul jelentős adócsökkentés, a fő kedvezményezettek azonban ennek jelentős részét megtakarítják, így a lakossági fogyasztás 3,9 százalékos emelkedésével számoló kormányzati előrejelzés túlságosan optimista – véli a Költségvetési Tanács. Ebbe az irányba hat az is, hogy az adócsökkentés miatt javuló jövedelmi viszonyok az eladósodott háztartások egy részénél lehetőséget teremtenek az eladósodottság enyhítésére, vagyis ezek az összegek sem a fogyasztást növelik.

A növekvő fogyasztás azonban még így is megemeli valamelyest az inflációs ütemet, a KT számítása szerint nagyjából évi 0,2-0,3 százalékponttal a következő két évben. A kormány egyébként egészen 2014-ig 3,3 és 3,6 százalék közötti inflációval számol, a KT szerint viszont már 2012-ben 3,1 százalék-

ra csökken a fogyasztóiár-emelkedés indexe, 2013-ban pedig a „bűvös” 3 százalékra csökkenhet az infláció. A kormányzati intézkedések összességében kismértékben növelik az inflációs ütemet – vélekedett tegnap Simor András jegybankelnök.

Közszféra

A fejezetek költségvetésén – néhány kivétellel – jól látható, hogy számításba vették a létszám, valamint a dologi kiadások 5 százalékos csökkentését – derül ki az ÁSZ jelentéséből. Ezzel szemben a Költségvetési Tanács összegzése azt mutatja: a költségvetési szervek személyi kiadásai minimális, 20 milliárd forintos, a dologi és egyéb kiadások azonban mintegy 140 milliárd forintos növekedést mutatnak 2010-hez képest. Bizonyos esetekben a reálértéket meghaladó az emelkedés, és az előirányzatok többségében nem érhető tetten a megszorítás – kifogásolja a KT. Igaz, a növekedés egy része uniós kötelezettségek számlájára írandó. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek