Magyar gazdaság

Meglepetések sora a nyugdíjtörvényben

Úgy tűnik, a kormány semmit nem bíz a véletlenre: mindenképpen a magánpénztári tagok teljes körű átlépését akarja bebiztosítani. A parlament honlapján megjelent törvényjavaslat ugyanis személyes nyilatkozattételt ír elő.

Megjelent a parlament honlapján a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításáról szóló törvényjavaslat, amely számos "érdekes" kitételt tartalmaz.

A kormány többek közt tovább nehezíti azok dolgár, akik maradni szeretnének a magánkasszákban. Ha nem lett volna eléggé visszautasíthatatlan ajánlat az, hogy a maradók elveszítik állami nyugdíjjogosultságukat (2011. december 1-től kezdődően a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez - fogalmaz a törvény), és nekik kell nyilatkozniuk a maradásukról, akkor a kormány most rátett egy lapáttal: a maradási szándékot személyesen kell bejelenteni. Nem világos, hogy egészen pontosan hol lehet majd személyesen megjelenni, valamint az sem, hogy ezeknek a helyeknek lesz-e elegendő kapacitása az ügyfelek fogadására.

A magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnél (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell nyilatkoznia. Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében – kérésére – a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi (a továbbiakban: helyszíni nyilatkozattétel). A helyszíni nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti. A nyilatkozattételre vonatkozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg - szól a törvény 18. paragrafusa.

A kasszák mellett döntők 24 százalékos tb-járulékukért cserébe egyetlen jogukat tarthatják meg: ha kevés lesz a nyugdíjuk, jogosultak lesznek az időskorúak járadékára, ami egyfajta segély lesz.

Az állam a kasszarendszer mögül kihúzza az állami garanciát. Sőt, ennél is tovább megy: a Pénztárak Garancia Alapjából is kisöpri a kasszák végső biztonsági tartalékát.

Ez utóbbinak egyszerű a magyarázata: a garancialapnál lévő pénz is a kasszatagok tulajdona, az ő befizetéseikből épült föl apránként az alap. Ezért az államhoz való visszalépésükkel nemcsak egyéni számlájukat viszik, hanem a törvénytervezet a garancialapban lévő pénzüket is behajtja.

A befizetéseinket nem személyes vagyonként tartják majd nyilván. A számlákból csak az fog kiderülni, hogy fizetik-e a munkaadók rendesen  a járulékot, illetve, hogy az éppen hatályos szabályok szerint ki mekkora nyugdíjra számíthat. Ez ellentétes a nyugdíjpénztárakban megszokott számlavezetéssel, ahol mindenki forintra pontosan látja az összes korábbi befizetését annak hozamaival együtt, ráadásul a pénztári számlákon felhalmozott összeget örökölni is lehetett.

A törvényjavaslat alapján az állami nyugdíj örökölhetőségét is elfelejthetjük, a dokumentumban ez a szó nincs is leírva. A kormány az örökölhetőséget nagyon máshogy érti: a javaslat bevezeti az özvegyi járadék fogalmát (ez lenne tehát az öröklés), ennek kiszámítását egy későbbi kormányrendeletben szabályozzák majd.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek