Negatív inflációs meglepetés

Egyre valószínűbb, hogy jövőre sem tudjuk leküzdeni az inflációt, de az idén is bő egy százalékkal mehet a prognózisok fölé a pénzromlás mértéke. A gyors dráguláshoz ismét az üzemanyagárak emelkedése, illetve a rossz időjárás miatti mezőgazdasági terménykiesés vezetett, akárcsak a válság előtti időszakban. Ez most mindenhol drágulást okoz, nálunk azonban még a termékadók emelésének a hatása is érződik. A külkereskedelem és az ipar eközben tovább húzza a gazdaságot, bár már nem a nyári intenzitással.

Az előző havinál lényegesen gyengébb, éves alapon 10,9 százalékos ipari növekedés volt szeptemberben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző hónapban még évtizedes csúcsot jelentő 17,7 százalékkal bővült az ágazat, igaz, ehhez a több munkanap is hozzájárult. Tavaly viszont éppen szeptemberben kezdett felépülni a válságból az ágazat, így már nem volt annyira kedvezőtlen a viszonyítási alap, mint augusztusban. Szezonálisan kiigazítva 0,5 százalékkal emelkedett augusztushoz képest az ipari teljesítmény.

Ez év januárjától szeptemberig a KSH 4040 millió eurós külkereskedelmi többletet tett közzé. Egy esztendővel korábban még csak 2,5 milliárdos volt az aktívum, és az év egészében sem érte el a 4 milliárdot. A szeptember annak ellenére kiugróan sikerült, hogy az exportdinamika euróban kifejezve elmaradt az idén megszokottól. A 18,3 százalékos eredmény ugyanakkor tekinthető korrekciónak is az előző havi 35 százalék feletti bővülés után, vagyis egyedi tételek miatti egyszeri kiugrás lehetett augusztusban.

Évi 4,2 százalékra gyorsult a drágulás az előző havi 3,8-ről – derült ki a KSH adataiból. Szeptemberhez képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A mostani a legkedvezőtlenebb havi adat azóta, hogy júliusban kifutott a múlt év közepi áfaemelés hatása az indexből. Az áremelkedés üteme azonban még mindig egyszeri tényezőktől nagy, ezt jól mutatja, hogy a maginfláció csak 1,8 százalékos.