BUX 40,042.18
+1.60%
BUMIX 3,809.95
+0.39%
CETOP20 1,860.46
0.00%
OTP 8,580
+2.14%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.43%
0.00%
ZWACK 18,300
0.00%
0.00%
ANY 1,580
0.00%
RABA 1,090
-3.54%
0.00%
+0.45%
0.00%
0.00%
OPUS 174.8
+0.69%
+4.89%
0.00%
0.00%
+1.90%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,964
+1.30%
DELTA 39.95
+0.25%
ALTEO 2,350
+2.62%
0.00%
0.00%
EHEP 1,275
-6.93%
0.00%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.89%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-0.63%
+1.01%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
0.00%
NAP 1,280
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Növekvő kohéziós szigor

A liege-i informális tanácsülésen akciócsoport létrehozásáról döntöttek a miniszterek

Uniós megfigyelők szerint szigorodnak az Európai Unió kohéziós politikájának játékszabályai. Gyakorlatilag ezt erősítette meg lapunknak adott telefonos nyilatkozatában Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is a témában illetékes tárcavezetők kétnapos informális találkozóját követően. Mint mondta, helyénvaló ez a következtetés, még akkor is, ha a hivatalos megfogalmazás szerint „a kohéziós alapok felhasználását hatékonnyá, átláthatóvá és ellenőrizhetőbbé kell tenni”. A válság hatására létrejövő uniós gazdasági kormányzásból kiindulva az EU pénzügyi rendszerét, benne a kohéziós alapok helyét, szerepét, arányát, felhasználási technikáját illetően jelentős politikai viták várhatók.

Összességében rendkívül sokrétűnek és hasznosnak értékelte Fellegi Tamás a Liege-ben végzett munkát, amely alapvetően az Európai Bizottság egy hete nyilvánosságra hozott 5. kohéziós jelentésére épült. A miniszterek értékelték az eddig összegyűlt tapasztalatokat, és foglalkoztak a kohéziós politika jövőjével is.

A találkozó legfontosabb és politikailag legérzékenyebb kérdése a jelentésben kilátásba helyezett kondicionalitás volt. Ettől függ majd, hogy milyen feltételekkel lehet a 2013-at követő időszakban a kohéziós alapokhoz hozzájutni. A tagállamoknak egyetértésre kell jutniuk arról, hogy be akarnak-e vezetni olyan mechanizmusokat, amelyek számonkérést tartalmazhatnak, és így valamilyen politikai-pénzügyi következményeik vagy szankcióik lehetnek? „Ez volt a legnehezebb, legvitatottabb kérdés, a találkozón nem is tudtuk lezárni” – állapította meg a miniszter. Az elmúlt időszak pénzügyi és gazdasági válsága állította reflektorfénybe a kohéziós alapok felhasználásával kapcsolatban időről időre felbukkanó felvetéseket a nem elég hatékony forrásfelhasználásról, az esetleges korrupciós ügyekről. „A válság nagyon komoly kérdéseket vetett föl, és ezekre választ kell adni, főleg azért, mert már az Európai Unió jövő évi költségvetése is veszélyben van” – indokolta a várható szigorítást Fellegi Tamás. Összhangot kell teremteni az Európa 2020 átfogó uniós stratégia és a kohéziós politika között, mégpedig úgy, hogy a mostani legkomolyabb probléma megoldását, az EU versenyképességének javítását szolgálja. Ugyanakkor meg kellene őrizni a felzárkózásra, a szolidaritásra és a területi fejlettségi különbségek felszámolására épülő, bevált célkitűzésrendszert is. Fontos a jövő szempontjából az is, hogy milyen lesz egyrészt a nettó befizető államok, másrészt a kohéziós alap legfőbb haszonélvezőinek – köztük Magyarországnak – a viszonyulása ehhez a helyzethez.

A dilemmák felsorolása után a miniszter határozott nemmel válaszolt arra kérdésre, hogy máris különböző táborok alakultak volna ki az EU tagállamai között a kohéziós politika jövőjét illetően? Több ország képviselője azzal kezdte a felszólalását, hogy még nincs kialakított álláspontjuk, csak érzéseik vannak, és stratégiai irányokat látnak. Voltak olyan tagállami megnyilvánulások is, amelyek nagyon komolyan kifejezték nemtetszésüket a kondicionalitás bevezetésével kapcsolatban. Ez azonban a kisebbség volt, „azt gondolom, hogy e téren konszenzusra fogunk jutni már a magyar elnökség idején”. A szankcionálást illetően is? – kérdeztünk vissza. „Természetesen. Abban majdnem minden felszólaló egyetértett, hogy büntető jelleggel a kondicionalitást nem szabad bevezetni” – válaszolta Fellegi Tamás. Abban is egyetértés volt, hogy az egyenlő elbánás elve alapján ennek kivétel nélkül mindegyik tagállamra egyformán kell vonatkoznia, és rendkívül precízen, előre rögzíteni kell a szabályokat.

Az elmúlt két nap eszmecseréjének egyik legfontosabb eredménye az a megállapodás, hogy egy akciócsoportot (task force) állítanak fel a kohéziós politika jövőjének alakítására. Ez bizottsági, európai parlamenti és tagállami képviselőkből fog állni. Öt hét múlva Magyarország átveszi az elnökségi feladatokat Belgiumtól. Az akciócsoport menedzselése már a jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökségre hárul, nyilván szoros együttműködésben a kohéziós alapok felhasználásáért felelős uniós biztosokkal, Johannes Hahnnal és Andor Lászlóval – szögezte le végül Fellegi Tamás.

Energiaügyek

A közelgő magyar EU-elnökség képviselőjeként Fellegi Tamás Brüszszelben részt vett az EU és Oroszország közötti energia-párbeszéd hétfői fordulóján is. Számára azt demonstrálta ez a találkozó, hogy sokkal operatívabb és így problémamegoldóbb az EU–orosz energiakapcsolat, mint ahogy sokan gondolják.

Ugyanakkor világosan kiderült az is, hogy hol vannak stratégiai nézetkülönbségek az energiabiztonság, a földgáz és az atomenergia jövőjének megítélésében a két fél között, illetve az orosz küldöttségen belül.

Ugyanakkor világosan kiderült az is, hogy hol vannak stratégiai nézetkülönbségek az energiabiztonság, a földgáz és az atomenergia jövőjének megítélésében a két fél között, illetve az orosz küldöttségen belül. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek