Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke emlékeztetett arra: a magyar bankrendszer az elmúlt évek alatt bebizonyította, hogy tőkeerős, megfelelő tartalékokkal rendelkezik. A 2008-tól 2010-ig tartó időszakot sikerült úgy kigazdálkodnia, hogy semmilyen komolyabb támogatásra nem volt szüksége, s ezt csak nagyon kevés európai ország mondhatja el - hangsúlyozta.
Kifejtette: 2009-ben, amikor egész Európában nagyon komoly tőke- és finanszírozási problémák voltak, a bankrendszer tulajdonosai biztosították a magyarországi bankoknak a szükséges tőkét. Ennek következtében 2008-2009-ben a magyar bankrendszer hitelezési aktivitása gyakorlatilag szinten maradt, sőt egy kicsit még növekedett is.
A bankadó azonban a lehető legrosszabb időszakban érkezett a szektorba, ugyanis beláthatatlan következményei vannak rövidtávon is, de inkább középtávon a magyar gazdaságra. A válság a bankrendszer portfólióját minden szinten sújtotta, a 90 napon túl nem teljesítő hitelek arányát jelző NPL-ráta 2010-ben vállalati szinten meghaladja a 10 százalékot, de lakossági szinten is 10-10,5 százalékos nagyságrendűek az NPL mutatók. Ez azt mutatja, hogy a gazdaság késéssel reagált a válság hatásaira.
Ilyen helyzetben a bankok céltartalékot képeztek, ez 2010-ben minden bizonnyal el fogja érni a 2009-es 480-500 milliárd forintot. A bankok - egy-két kivételtől eltekintve - bankadó nélkül is jó, ha „pozitív nulla” eredményt tudnak elérni Magyarországon ilyen tartalékképzés mellett, a bankadó hatására azonban ez negatív lesz, ami rongálja a bankok tőkéjét. Ennek pótlására tőkebevonás vagy eszközcsökkentés lehetséges, a jelenlegi helyzetben utóbbi a valószínűbb. Fentiek következménye, hogy a kihelyezett vállalati hitelek gyakorlatilag szinten maradnak, a lakossági kölcsönök pedig jelentősen csökkennek, a sokszor „nem piackonform” jogi szabályozás miatt is - mondta Erdei Tamás.
Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi távközlés sikeres szektor, minél jobban fejlődik a távközlés, annál gyorsabban erősödik a gazdaság. Az elmúlt húsz évben Magyarországon világszínvonalú távközlési rendszer épült ki, de a bizalom nagyon fontos a gazdasági rendszerben.
Elmondta: ha a magyarországi megszorító intézkedések csak három évig lesznek érvényben, azt túl lehet élni. Azt azonban egyelőre senki nem tudja, hogy folytatódik-e a különadó rendszer és ez nagy bizonytalanságot jelent a további stratégiai döntések meghozatala szempontjából. Az elmúlt húsz évben a szolgáltatók hosszú távra előre tudtak számolni, a befektetési, beruházási összegek szempontjából is, most ez nem így van - mondta.
A külvilág nagyon jól látja, hogy 2012 után hiányt jelenthet a költségvetésben a különadó megszüntetése, így akár folytatódhat is az, de ha folytatódik, a jövedelmezőség a szektorban tovább csökken. Ebben az esetben a szektor sokkal kevesebbet tud majd befektetni és ez nem elhatározás kérdése lesz - tette hozzá Christopher Mattheisen.
A magánnyugdíjpénztáraknak ma 3 millió 90 ezer tagjuk van és 3.047 milliárd forintot kezelnek, a kormányzat azt szeretné, ha a tagokból minél többen lépnének vissza az állami rendszerbe, mert úgy lehetne minél közelebb jutni a nyugdíjpénztáraknál megtalálható összeghez - mondta a konferencián Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pénztári tagok kétharmada, 2 millió 42 ezer fő önkéntesen lépett be a rendszerbe.
A magán-nyugdíjpénztári megtakarítások 2004-ben még csak a 4,21 százalékát, 2008-ban 7 százalékát, jelenleg pedig 10,01 százalékát jelentik a GDP-nek. A különböző portfóliókat elemezve az átlagos magán-nyugdíjpénztári körülbelül 986 ezer forint. A magán-nyugdíjpénztáraknál havi 10 ezer forintos átlagos befizetés mellett az első időkben még nincs jelentős megtakarítás, 35 év után azonban már 5 százalékos hozamnál is 11 millió forint feletti a megtakarítás lehetősége, 8 százalékos hozam esetén pedig a megtakarítás akár a 35 millió forintot is elérheti – mondta a főtitkár.
Juhász Istvánné szerint amennyiben nem változna a magánnyugdíjpénztári tagok száma, a következő 20 évben megtízszereződne az a vagyon, ami a pénztárakban van, ez a hozamtól függ, továbbá attól, hogy a pénztárak elérkeztek abba a fejlődési szakaszba, amikortól már exponenciálisan nőne a vagyon. Ez a „nagy álom” azonban már nem fog megvalósulni – tette hozzá a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára.
Kifejtette: a magánnyugdíjpénztáraknál a várakozások szerint 13 milliárd forint bevétel származik 2010-ben, a kiadások pedig előreláthatóan 17,6 milliárd forintot tesznek ki, kiindulva a szeptember végéig megvalósult 14 milliárd forintból. A különbözet a tartalékokból még fedezhető. Azonban 2012-ben, a jogszabályban tervezett működési költség csökkenés miatt még a költségek felét sem tenné ki változatlan taglétszám mellett az elszámolható költség.
Az erre fordítható összeg ugyanis – a tagdíjbevételek 0,9 százaléka, a korábbi jogszabály szerinti 4,5 százalék után –, 3,5 milliárd forint lenne, a jogszabályalkotók célja tehát a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítése – vélekedett Juhász Istvánné, aki szerint ennek ellenére lesznek pénztárak 2012-ben is, s 2 százalékos költséglimit életben is tarthatná a szektort.
