Mint ismert, Lengyelország elérte, hogy egyes tételeket – ha a teljes magánnyugdíj-pénztári kifizetéseket nem is - az unió mégis figyelembe vegyen az államadósság és a költségvetési deficit számításakor. A Societe Generale elemzője, Jaroslaw Janecki szerint ezzel a lépéssel a lengyel arányos deficit és adósságállomány jelentősen csökken, amely vélhetően több befektetőt vonz majd.
Lengyelország már december 10-én megegyezett az Európai Bizottsággal arról, hogy a magánkasszák miatt fennálló egyes költségeket beszámítják az államháztartási hiány és az államadósság számításánál – jelentette ki a Ludwik Kotecki, helyettes pénzügyminiszter.
A közép-kelet európai országok a kilencvenes évek második felében rendre bevezették a kötelező magánnyugdíj-rendszert, amely reményeik szerint fenntarthatóbb nyugdíjkifizetéseket jelentett volna a jövőben. Ez azonban óriási kiesést jelentett a költségvetésekben, hiszen a járulékok egy része a magánkasszákhoz vándorolt. A magyar kormány azután döntött ezen kifizetések felfüggesztéséről, hogy az uniós bizottság elutasította az országok kérelmét, hogy a magánkasszáknak jutó összeget vegyék figyelembe az ország makro adatainak kiszámításakor.
A Société Générale becslése szerint Lengyelországban az államadósság 13-18 százalékkal csökkenhet GDP arányosan az idei 55,4 százalékról a bizottsággal történt megegyezésnek köszönhetően.
A 10 éves lejáratú lengyel államkötvényekért már csak 295,4 bázisponttal magasabb hozamfelárat kérnek, mint a referenciának tekintett német állampapírokért.
