Lassult a bérnövekedés
A jelentésből kiderül, hogy a bérnövekedés igen nagy eltéréseket mutat régiónként. A fejlett ipari országokban a válság előtt átlagosan évi 0,8 százalékot tett ki a reálbérek növekedése, 2008-ban azonban 0,5 százalékos csökkenést regisztráltak, amelyet 2009-ben 0,6 százalékos emelkedés követett. Kelet-Közép-Európában ugyanakkor a korábban 6,6 százalékos bővülési ütem 2008-ban 4,6-re lassult, 2009-ben pedig 0,1 százalékos csökkenésbe fordult át. Ázsiában – főleg a rendkívül dinamikus kínai növekedésnek köszönhetően – 7 százalék felett maradt az évi átlagos keresetnövekedés 2006–09 között.
A fejlett országokban a válság rövid távú bércsökkentő hatása mellett egyéb, hosszabb távon ható tényezők is közrejátszottak a változásban. Az ipari országokban már a válság előtt észlelhető tendencia volt, hogy csökkenésnek indult a bérek részesedése a GDP-ből, illetve a versenyképesség növelése érdekében tudatosan is visszafogták több helyen a keresetek emelkedését. Ennek következtében a fejlett államokban az 1999 és 2009 között eltelt évtized egészében nem haladta meg az átlagos növekedés az évi 5 százalékot. Ehhez képest az ázsiai régióban közel kétszeresére emelkedtek a bérek a vizsgált időszakban.
Az ILO jelentéséből az is kiderül, hogy az alacsony bérért dolgozók aránya a vizsgált országok kétharmadában nőtt a kilencvenes évek közepe óta. A magasabb fizetési kategóriába való feljutás esélye továbbra is csekély, miközben a lecsúszás veszélye nagy maradt.
A tanulmány szerint továbbra is nagy szerepet játszik a diszkrimináció. A fejlett és a feltörekvő gazdaságokban a rosszul fizetett munkavállalók gyakran fiatalok, aránytalanul sok közöttük a nő, és gyakrabban tartoznak valamelyik hátrányos helyzetű etnikai kisebbséghez. Az alacsony bérezésű állások presztízsének további romlását okozhatja, hogy ezeket gyakran valamilyen szempontból szignifikánsan hátrányos helyzetű csoportok tagjai töltik be – mutat rá az ILO.
A jelentésből az is kiderül, hogy a minimálbér és a kollektív bértárgyalások alkalmazása hozzájárulhat a fizetésért dolgozók arányának csökkentéséhez. A szakszervezetek számára ugyanakkor továbbra is sok helyen nehézséget jelent a munkavállalók bevonása a bértárgyalásos rendszerbe, illetve a megfelelő minimálbérrendszerek kiépítése is.
