Ma pecsét kerül a büdzsére
Csökkenő személyijövedelemadó-teher, több százmilliárd forintnyi ágazati és különadók, költségvetési támogatások nélkül is nullszaldóssá váló Nyugdíjbiztosítási Alap és 3 százalék alá apadó GDP-arányos államháztartási hiány – ezek az attribútumok emelhetők ki a 2011-es költségvetés kapcsán, amelynek zárószavazására ma kora délután kerül sor a T. Házban. A kétharmados többség eddigi működését figyelembe véve kizárt, hogy homok kerül a gépezetbe, és az Országgyűlés nem adja áldását a törvénytervezetre.
A 2011-es büdzsé szerkezetében nem nevezhető „forradalminak” az előző évek költségvetéseihez képest, a bevételi oldalon azonban tetemes átalakításokat tükröz a hamarosan törvényerőre emelkedő tervezet, és készítésének folyamata sem nevezhető mindennapinak. Ami ez utóbbit illeti: a kormány még az ősz elején kezdeményezett egy olyan törvénymódosítást, mely szerint országgyűlési választási években – vagyis az idén is – hetekkel későbbre tolódik a költségvetés készítésének határideje. A kormány elé a korábbi augusztus 31-i határidő helyett október
15-ére került a büdzséjavaslat, a T. Háznak pedig a kabinet a korábbi szeptember 30-i határidő helyett végül október 30-án nyújtotta be a tervezetet. A fejezeti részletező táblázatok és szöveges indoklások közzététele is csúszott majd egy hónapot az eddigi ütemezéshez képest. Részben ennek köszönhető, hogy a zárószavazásra karácsony előtt egy nappal, ma kerül sor.
Szintén a költségvetés-készítés folyamatához kapcsolódik az a még nyári módosítás, amellyel hatályon kívül helyezték azt az év elején hatályba lépett rendelkezést, hogy a GDP 0,2 százalékát meghaladó egyenlegromlás esetén pótköltségvetést köteles készíteni a kormány. A kabinet visszatért ahhoz a szabályhoz, amely ezeket a lépéseket csak a GDP 5 százalékát meghaladó hiány esetén írja elő. Tény ugyanakkor, hogy – éppen az év eleji hatálybalépés miatt – a szigorúbb elvárás még egyetlen kormány kezét sem kötötte. Szakemberek bírálták azokat a módosításokat is, amelyek kivették az állami elszámolások köréből a többségi állami tulajdonú vállalatok eredményét, osztalékát, tőkeemelését és -csökkentését, ez ugyanis csökkenti a költségvetési számok hitelességét. Előrelépés ugyanakkor, hogy a költségvetési szervek a többletbevételüket immár csak a kormány külön engedélyével élhetik fel, és a spórolás irányába hat az a rendelkezés is, miszerint a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványokat automatikusan elvonják.
Az e módosításokról folyó vitákat a költségvetés benyújtásakor egy csapásra háttérbe szorította egy sokkal nagyobb tételeket érintő kormányzati lépés, nevezetesen a második pillérbe befolyó járulékok átirányítása és a visszalépés lehetővé tétele. A ma elfogadandó büdzséjavaslat érdekessége, hogy ebben azóta is csak 529 milliárd forintnyi, a magánnyugdíjpénztáraktól visszatérő bevétel szerepel, holott a frissen elfogadott szabályok fényében immár borítékolható, hogy a több mint háromezer milliárd forintnyi vagyon túlnyomó része jövőre visszaáramlik az államkasszába. Ezzel a költségvetési törvényben található közel 690 milliárd forintos deficit helyett a Költségvetési Tanács (KT) számítása szerint 2085 milliárd forintos többletet mutathat a jövő évi egyenleg. A KT elemzése szerint ez a vagyon 2011-től évi 160-180 milliárd forintnyi hozamot termel a büdzsének, ezzel annyiból valószínűleg mégsem kell számolni, hogy a kormány az állampapírokat bevonja, a részvényeket és befektetési jegyeket pedig idővel értékesíteni tervezi. Előbbi az államadósságot, utóbbi pedig a költségvetési deficitet mérsékelheti.
Több százmilliárd forintos átcsoportosításokat tartalmaz a 2011-es büdzsé az adóbevételek terén is. Míg társasági adóból az idén várható 335 milliárd helyett 372 milliárd forintot remél a kormány, a különadók összesen majd ugyanennyit hozhatnak az állam konyhájára. Áfából is 170 milliárd forinttal emelkedik a bevételi előrejelzés 2010-hez képest, személyi jövedelemadóból azonban 355 milliárd forintot „engedett ki” a kabinet 2011-ben. A kisebb tételek közé tartozik a munkavállalók nyugdíjjárulékának fél százalékpontos megemelése, ez 35 milliárd forintot hozhat, míg a nők nyugdíjkedvezménye számítások szerint 12-14 milliárd forintot emészt fel 2011-ben.
Az úgynevezett első körös módosító javaslatok összesen egyébként 103,5 milliárd forinttal növelték az adóbevételi várakozásokat, más bevételi sorokon azonban „farigcsáltak” is a képviselők. Így összességében 72,1 milliárd forinttal emelkedett a költségvetés bevételi oldala és 70,7 milliárddal a kiadási oldala. Mindezek alapján az államháztartás – helyi önkormányzatokat is tartalmazó – 2011-es hiányát 797,4 milliárd forintra lőtte be a költségvetési törvényjavaslat.
