Nagy a tanácstalanság - Beválik a kormány gazdaságpolitikája?
A külső környezetet a görög után az ír államcsőd-fenyegetés határozza meg, a magyar gazdaságpolitika azonban ezt figyelmen kívül hagyja – vélekednek a szakértők. A megszorítások elkerülése ugyanis csak látszólagos, a gazdaságpolitika még rövid távon sem segíti érzékelhetően a növekedést és a munkahelyteremtést. A jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás jellemzi ezt a magyar modellt az elemzők szerint. Mindez előbb-utóbb fájdalmas, az egyébként szükségesnél jóval nagyobb korrekciókat tesz szükségessé – jósolják. A pénzügyi helyzet romlott a kormány első fél éve alatt, az ország CDS-felára (a nemfizetés elleni biztosítás díja) április óta szinte folyamatosan romlik, novemberben már a román kockázati felár is kisebb lett a magyarnál.
A reálfolyamatokban azonban mindez 2010-ben még alig tükröződik. Az idei, 1,2 százalékra várható magyar bővülés még elmarad az uniós átlagtól, ami annak a következménye, hogy miközben a magyar kivitel elég jól kihasználta az európai – főleg német – konjunktúra javulását, a belföldi piacra termelő ágazatok helyzete összességében nem alakult kedvezően.
Az államháztartás idei 3,8 százalékos GDP-arányos célját tarthatónak ítélik a GKI elemzői, és a jövőre tervezett, 2,94 százalékos cél is teljesülhet. Ennek eléréséhez azonban a magánpénztáraktól átkerülő vagyonból a GDP 1,9 százalékát kitevő bevételt is betervezett a kormány, az átlépések nélkül 4,8 százalékos lenne a deficit – emelik ki a szakértők. Kérdéses, hogy az EU elfogadja-e a magyar költségvetési elszámolást, fenntarthatónak minősíti-e. Ellenkező esetben a túlzottdeficit-eljárás fennmaradásával és esetleg szankciókkal is számolni kell.
Az infláció az idei 4,8 után 2011-ben 3,8 százalék körül alakulhat. Magyarország 2011 közepéig nem lép be az ERM II rendszerbe, így ebben a politikai ciklusban már nem lehet magyar euró, ez legkorábban 2016–17-ben kerülhet napirendre – szögezik le a szakértők. Az euró árfolyama 2011-ben is az ideihez hasonló, 276 forint lehet (jelentős ingadozások mellett), de ennek mértéke jelentősen függ a gazdaságpolitika hitelességétől, a folyamatok fenntarthatóságától. Az MNB monetáris tanácsa (összetételétől függetlenül) feltehetőleg erőteljes kamatemelésről döntene, ha 290 forint fölé gyengülne az árfolyam – jósolja a kutatóintézet.
Az ipar októberi teljesítményéről eközben kedvezőtlen adatok jelentek meg tegnap a KSH-tól. A termelés az előzetesen jelzett 8,3 százaléknak felelt meg, azonban az ágazat rendelésállománya ismét gyorsuló ütemben, 7,5 százalékkal hanyatlott. Az ipari export 14 százalékkal növekedett a hónap során, de a belföldi eladások – három hónap bővülést követően – 7,2 százalékkal zsugorodtak. BD
