Állami hátszelet ígér a kormány

Az eddiginél komolyabb állami hátszelet ígér a kormányzat azoknak a magyar vállalkozásoknak/vállalkozóknak, amelyek/akik a Kárpát-medencei régióban szándékoznak beruházni, kereskedni, egyáltalán üzleti tevékenységet folytatni. Többek között ez derült ki a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) gazdasági és önkormányzati szakbizottságának a héten Budapesten tartott ülésén, amelyen egyetértés volt abban: az legyen a cél, hogy a tőke-, a kereskedelmi és a termelési forgalom minél nagyobb mértékben maradjon a Kárpát-medencén belül. Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár az ülés kapcsán egyebek közt arról beszélt, hogy az Új Széchenyi-tervnek a Kárpát-medencei határokon átnyúló gazdasági együttműködés, valamint a közlekedés fejlesztése nagyon komoly részét képezi. Mindenesetre a készülő magyar külgazdasági stratégiához a határon túli magyar szervezetek véleményét is kikérik. A gazdasági összefogásnak egy egységes Kárpát-medencei gazdasági övezet koncepcióján kell alapulnia – közölte, emlékeztetve: a térségnek nagyobb gazdasági integrációra van szüksége, hogy kellő erőt, innovációt tudjon felmutatni.

Mindez egybevág az üzleti körök véleményével és törekvéseivel – reagált lapunknak Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (KMRKIK) alapító elnöke. Hozzátette: régóta sürgetik a hazai vállalkozások külföldi – ezen belül kiemelten a Kárpát-medencei, illetve romániai – befektetéseinek erőteljesebb támogatását. Már csak azért is, mert az lenne az egészséges, ha az FDI-mérleg is nagyjából egyensúlyban lenne, ugyanis a külföldi befektetések hozamai osztalékbehozatalt eredményeznek, s ezzel is javítják a mérleget. Örvendetesnek mondta egyébként az elnök, hogy a magyar tőkebefektetések tavaly sem csökkentek Romániában. A magyar vállalatok továbbra is erősen kihasználják a meglévő lehetőségeket – tette hozzá.

Pedig az elmúlt két évben általában véve jócskán megcsappant a külföldi befektetők érdeklődése a romániai lehetőségek iránt – olvasható ki a Román Nemzeti Bank minap közzétett adataiból. Ezek szerint – tették közzé hírügynökségek – 2010 első tizenegy hónapjában a közvetlen külföldi működőtőke-befektetések értéke 2,269 milliárd euró volt, ez 25,5 százalékkal elmarad az egy évvel korábban regisztrálttól. A külföldi beruházások jelentős része tavaly tőkerészesedés révén valósult meg (1,419 milliárd euró). Mint a jelentések rámutatnak: Romániában folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az FDI-beáramlás, amelynek értéke 2009-ben az előző évi felére, 4,89 milliárd euróra csökkent. A válság kitörésének évében, 2008-ban a román gazdaságba még 9,49 milliárd euró FDI áramlott.

Magyar adatok 2008-ra, románok azonban már részletesen 2009-re is rendelkezésre állnak. A Román Cégbejegyzési Hivatal összesítése szerint pedig a magyar eredetű, vegyes vállalati formában megvalósított tőkebefektetések állománya 2009 végéig elérte a 644 millió eurót, ez közel 2,5 százaléka volt a külföldről származó befektetések teljes értékének, amellyel hazánk a 10. helyen állt a külföldi befektetők rangsorában. A bejegyzett vegyes vállalatok száma meghaladta a tízezret, ez a cégek összlétszámának 6 százaléka volt. 2009-ben a román statisztika szerint a magyar eredetű jegyzett törzstőke állománya több mint 280 millió euróval, a vállalatok száma csaknem 7 százalékkal emelkedett. Ha figyelembe vesszük az ezen időszak alatt újra befektetett nyereséget, illetve a végrehajtott tőkeemeléseket is, akkor a befektetések becsülhető értéke már megközelítheti az 1,5 milliárd eurót – vélik szakemberek.

A hivatalos kimutatások szerint egyébként csak a jegyzett tőkét figyelembe véve a magyar állomány tavaly szeptember végén 658 millió euróra rúgott – derül ki a KMRKIK-tól kapott adatokból. Ezzel Magyarország a 13. volt a befektetői rangsorban, 2,33 százalékos részesedéssel e számítási módszer szerint. Ezzel egyébként a kelet-közép-európai térségből az első számú befektető Romániában.
A magyar befektetéseket a sok, kis törzstőkével létrehozott, zömében kft. formájában működtetett vegyes vállalat jellemzi. A befektetett tőke mintegy 90 százalékát azonban a 10-15 legnagyobb cég tudhatja magáénak, olyan nagy, mint a Mol, az OTP, a Richter Gedeon, a Fornetti, amelyek – olvasható a www.itd.hu honlapon – a válság idején is meg tudták őrizni eddig megszerzett piaci pozícióikat, sőt nyereséget is felmutattak. Az OTP helyzetét nem veszélyeztették a nemzetközi pénzpiaci zavarok, mivel portfóliójában csak kis részt képviselt az ingatlanügyletekhez kapcsolódó finanszírozás, illetve hitelezés. Ugyanakkor a humánerőforrás-közvetítéssel foglalkozó magyar cégek megszüntették vagy átszervezésekkel erősen visszafogták – korábban prosperáló – romániai tevékenységüket.

Bukarestnek számos területen kell lépnie, hogy valóban elhódíthassa a külföldi befektetőket Magyarországtól – olvasható a lapban. Csökkentenie kell a bürokráciát, az adóterhelést, fejlesztenie szükséges az infrastruktúrát, egyszerűsíteni a jogrendszert, s végül, de nem utolsósorban kiszámíthatóvá kell tenni az adórendszert. Hat év alatt ugyanis hatvan esetben módosították az adóügyi jogszabályokat, nemegyszer azonnali hatállyal (például 2010-ben az 5 százalékpontos áfaemelést így hajtották végre).

Bukarestnek számos területen kell lépnie, hogy valóban elhódíthassa a külföldi befektetőket Magyarországtól – olvasható a lapban. Csökkentenie kell a bürokráciát, az adóterhelést, fejlesztenie szükséges az infrastruktúrát, egyszerűsíteni a jogrendszert, s végül, de nem utolsósorban kiszámíthatóvá kell tenni az adórendszert. Hat év alatt ugyanis hatvan esetben módosították az adóügyi jogszabályokat, nemegyszer azonnali hatállyal (például 2010-ben az 5 százalékpontos áfaemelést így hajtották végre). Adórendszer Romániában (százalék) Társasági adó: 16

Osztalékadó: 16

Jogdíjak forrásadója: 10

Kamatadó: 10

Árfolyamnyereség-adó: 16

Személyi jövedelemadó: 16

A munkaadót terhelő járulékok: 28,06–29,05

A munkavállalót terhelő járulékok: 16,5

Áfa: 24, 9

Forrás: www.itd.hu, VG-gyűjtés -->