Magyar gazdaság

Ennyivel csökkenhet a munkanélküliség idén

Idén éves átlagban 10,3-10,5 százalékra csökkenhet Magyarországon a munkanélküliségi ráta - vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők, akik elmondták: a ráta tavalyi utolsó negyedévi enyhe emelkedését szezonális hatások és a csoportos létszámleépítések okozták.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt adatai szerint tavaly éves átlagban 11,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, 1,2 százalékponttal magasabb a 2009-es értéknél. Az állástalanok száma átlagosan 475 000 volt, 12,8 százalékkal több, mint az előző évben.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője a tavaly év végi rosszabb foglalkoztatási adatok ellenére javuló trendre számít, arra, hogy a foglalkoztatás tovább nő. Optimizmusát arra alapozza, hogy az országszerte indulnak be kisebb-nagyobb munkahelyteremtő beruházások.

Prognózisa szerint a tavalyi 11,2 százalékos átlagos munkanélküliségi ráta idén 10,5 százalékra csökkenhet. Hozzátette: a foglalkoztatás romlását szezonális okok, a kemény tél okozhatta, a január a mélypont e téren, de a munkába állók száma tavasztól újból felfut. Tavaly a munkanélküliségi ráta várakozásainak megfelelően alakult - mondta. Felhívta a figyelmet, hogy az előző három hónaphoz viszonyítva csökkent ugyan a foglalkoztatás, de az egy évvel korábbihoz képest nőtt, ami javuló tendenciát jelez.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a munkanélküliségi ráta utolsó negyedéves enyhe emelkedésére egyrészt a közép-kelet-európai hasonló trendek, másrészt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat havonta közölt munkaerő-piaci adatai alapján számítani lehetett.

A szakértő szerint a következő hónapokban 10,8 százalék körül stabilizálódik a munkanélküliségi ráta, majd a második negyedévtől kezdődően lassú javulás indulhat, amelynek eredményeképpen 2011 végére 10 százalék körüli rátával lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy 35-40 000 fővel csökkenhet az állástalanok száma, a munkanélküliségi ráta pedig 2011 átlagában 10,3 százalék lehet.

Török Zoltán hangsúlyozta: sok függ attól is, hogy a februárban bejelentendő kormányzati reformintézkedések hogyan érintik a munka világát, a munkanélküli segélyezés, illetve a különböző jövedelempótló ellátások rendszerét. Kifejtette: fontos kérdés, hogy az állami intézkedések visszaterelik-e a munkaerőpiacon kívül rekedt embereket a munka világába.

munkanélküliség KSH reform állástalan munkaerőpiac elemző
Kapcsolódó cikkek