Észak-Afrika: A cégek érdeke a stabilitás
A magyar vállalkozások az utóbbi években ismét növekvő érdeklődéssel fordultak az észak-afrikai térség, ezen belül is a Maghreb országok és Egyiptom felé, s már csak piaci okokból is érdeke Magyarországnak, hogy ne eszkalálódjanak a megmozdulások sem Tunéziában, sem Egyiptomban, illetve, hogy ne terjedjenek át a térség többi államára.
Egyöntetűen állítja ezt és hívja fel a figyelmet a térség jelentős üzleti potenciáljára a lapunk által megkérdezett államtitkár, nagykövet, kereskedelmi kiküldött és üzletember. Ez utóbbi – Pados László, a Tesco Consulting Kft. első embere – szerint még jól is jöhetnek ki a magyarok a helyzetből. Ugyanis tapasztalatai szerint – évtizedek óta a térséggel foglalkozik, s öt évet kiküldöttként Algériában dolgozott – ilyen helyzetekben még piaci rések is megnyílhatnak, amelyekbe be lehet férni. Óvatosnak kell lenni, de nem szabad megijedni, s vállalati, de állami szinten is gesztusokat érdemes tenni. Ezt nem felejtik majd el a partnerek – mondta.
Van esély arra, hogy hónapokon belül minden visszatér a régi kerékvágásba – véli Becsey Zsolt, a gazdasági tárca külgazdasági államtitkára is. Ez érdekünk, hiszen számos magyar üzlet érlelődik ezekben az országokban. Például Egyiptomban – ahol Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzletemberek társaságában éppen a hét elején tett látogatást – speciális hitelkonstrukció megadásáról, mezőgazdasági szállításokról, technológiai transzferekről folynak tárgyalások, illetve egyiptomi részről is van komoly befektetői érdeklődés, a többi között logisztikai területen. Ő azt tanácsolja a magyar vállalatoknak, hogy folytassák a megkezdett terepmunkát.
Az, hogy végül megsínylik-e, s ha igen, mennyire a kétoldalú gazdasági kapcsolatok az elmúlt napok, hetek eseményeit, nagyban függ attól, mennyire gyorsan és milyen módon stabilizálódik a helyzet – mondta lapunknak Kecskés Tibor tunéziai magyar nagykövet. Bár ő csak Tunéziáról beszélt, ugyanez igaz a tegnap súlyosbodni látszó egyiptomi zavargások lehetséges hatásaira, Algériára, ahol január elején szintén voltak kisebb lázongások, valamint – igaz, közvetett módon – Marokkóra.
E négy észak-afrikai ország ugyan nem képvisel túlságosan jelentős súlyt a magyar külgazdasági kapcsolatokban (a négy országba irányuló kivitel 2009 végén nem érte el a félmilliárd dollárt, amikor a teljes export 83 milliárd dollárnyi volt), de potenciálisan sokkal komolyabb felvevőpiaca lehet a magyar áruknak, szellemi termékeknek, szolgáltatásoknak, technológiának, sőt, akár tőkének is. Ehhez persze az kell, hogy a hazai vállalkozások építsenek a térség több országában meglévő komoly magyar hagyományokra, illetve, hogy állami szinten is megtámogassák a privát szféra törekvéseit.
Mi sem mutatja a fogadókészséget erősítő hagyományokat jobban, mint az, hogy Algériában – ahol egyébként a rendszerváltást megelőzően több ezer magyar élt és dolgozott – jelenleg két, Magyarországhoz kötődő miniszter is van: a mezőgazdasági tárca irányítója Magyarországon szerzett egyetemi diplomát, a vízügyi miniszter pedig Budapesten volt nagykövet – mondta el a Világgazdaságnak Fodor Zoltán algíri külgazdasági szakdiplomata, aki a másik két Maghreb államot is lefedi. Algéria talán a világ jelenlegi legfizetőképesebb állama, amelynek földgázbevételei tetemesek, felvevőképességének pedig csak az importtilalmak szabnak határt.
De szorgalmazzák a többi között a technológiavásárlást, a komplex rendszerek beszerzését, s ezekre vannak is már pozitív magyar példák – mondta el Fodor. Ilyen az édesvízi halszaporító telepek létesítése (egyet már átadtak, a másik még épül); illetve egy szarvasmarha mesterséges megtermékenyítő projekt. Gond, hogy a magyar kis- és középvállalatok nem versenyképesek a piacon – vonta meg a tapasztalatait. Az ország politikailag és vallásilag is egyelőre stabil, bár fennáll a veszélye, hogy hosszabb távon nem lesz fenntartható a rendszer, mivel a belső árak jócskán alatta maradnak a világpiaciaknak, s egyszer ezt rendezni kell majd. A januári zavargásoknak is a cukor és az étolaj árának emelése volt az oka, az intézkedés visszavonása után elcsitultak a kedélyek.
Nem úgy Tunéziában és Egyiptomban. Az előbbiben jelenleg szükségállapot van, de Kecskés Tibor magyar nagykövet szerint heteken belül feloldják azt. Habár az észak-afrikai ország főként mint idegenforgalmi célpont népszerű a magyarok körében, az utóbbi időben aktivizálódni látszanak a magyar vállalkozások, amelyek közül több a rendszerváltás előtt is ismert volt a piacon. Az elmúlt bő egy évben több sikeres üzletember-találkozót is rendeztek – tette hozzá.
Marokkóval az elmúlt időszakban lendültek fel a kapcsolataink: decemberben ülésezett a gazdasági vegyes bizottság és alakult meg 28 tagvállalattal az üzleti tanács. Van jelenleg két magyar vállalat, amely befektetést fontolgat, az egyik megújulóenergia-ipari projektben, a másik ipari beszállítói kapacitás létesítésében gondolkodik – tudtuk meg Fodor Zoltántól. A Maghreb térségen belül ez a legnyugodtabb ország – hívta fel a figyelmet a külgazdasági szakdiplomata.
