Észtország 17. uniós tagállamként kezdte meg az euró használatát január 1-jén. A tallinni kabinet a monetáris unió elhúzódó hitelválsága ellenére is nagy reményeket fűz a közös fizetőeszköz bevezetéséhez. A lépést ugyanakkor nem kíséri osztatlan egyetértés a balti államban, és tekintélyes külföldi közgazdászok is szkeptikusan nyilatkoztak a lépésről az euróövezet körüli bizonytalanságok miatt.
„Kis lépés ez az euróövezetnek, de nagy lépés Észtországnak – fogalmazott szombaton Andrus Ansip miniszterelnök. Büszkék vagyunk rá, hogy az euróövezet tagjai lehetünk” – tette hozzá. Észtország a befektetői bizalom erősödését, illetve a élénkülését várja az új pénztől. A hazai fizetőeszköz leértékelődésének veszélye csökkenhet, és a lakossági hitelfelvételek is kiszámíthatóbbak lesznek a kabinet szerint. Ezenfelül ezzel is erősödött Észtország nyugati kötődése, amelynek különösen nagy a jelentősége a balti állam számára a szovjet uralom nyomasztó emléke, illetve Oroszország még mindig fenyegető közelsége miatt. Ez utóbbi szempont a két szomszéd, Lettország és Litvánia számára is rendkívül fontos: Riga és Vilnius 2014-re tervezi az euró bevezetését.
A kelet-közép-európai térség nagyobb, Oroszországtól kevésbé tartó tagállamai számára ugyanakkor jelentősen veszített vonzerejéből a monetáris unióhoz való csatlakozás lehetősége. Az új magyar kormány még nem tűzött ki egyértelmű céldátumot. A cseh és lengyel lelkesedés is alábbhagyott. Petr Necas prágai kormányfő szerint az euró belátható időn belül nem jelentene előnyt hazája számára, Marek Belka, a lengyel jegybank elnöke pedig „drámai fejleménynek” titulálta az euróövezeti hitelválságot. Elemzők szerint leghamarabb 2019–20-ban várható, hogy e három állam valamelyike belépjen az euróövezetbe.
A lelkesedés egyébként Észtországban sem osztatlan. Sokak szerint a belépéssel Tallinn „megváltotta a jegyet a Titanicra”. Nem ennyire durván, de elég egyértelműen fogalmazott ráadásul Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász is. Szerinte dicséretes, hogy Észtország az EU teljes értékű polgárává kíván válni, de az ezért fizetett árat túl magasnak nevezi. Jókívánságaim és egyben részvétem – írja egy blogbejegyzésben Krugman, utalva az euróövezet súlyos gondjaira és bizonytalan jövőjére.
Az euróövezettel kapcsolatos hivatali optimizmust ugyanakkor továbbra is Berlin és Párizs szimbolizálja. Angela Merkel német kancellár az európai jólét „közös alapjának” nevezte az eurót újévi beszédében, Nicolas Sarkozy francia államfő szerint pedig Európa végét jelentené a közös fizetőeszköz bukása.
