Nem rohanják meg a magyarok Ausztriát és Németországot
Kovács Géza hangsúlyozta: aki akart, az a különböző kétoldalú egyezmények alapján már eddig is tudott munkát vállalni ebben a két országban, az úgynevezett "tizenkét hónapos szabály" értelmében pedig ha valaki már egyéves munkaviszonnyal rendelkezett ezekben a tagállamokban, a továbbiakban szabadon vállalhatott munkát. Így például sok Ausztriába ingázó munkavállaló megkapta ezt a "zöld kártyát" a második hat hónap után - fűzte hozzá.
A főosztályvezető szerint elsősorban a diplomások számára válik könnyebbé a munkavállalás a május elsejei nyitással, mivel keresett a magasan kvalifikált munkaerő, például a gépész- és villamosmérnökök, és informatikusok találhatnak állást, de van kereslet az orvosok iránt is. Emellett könnyebbé válik azon munkavállalók elhelyezkedése, akik a helyiek által nem szívesen végzett munkákra - főként mezőgazdasági, vagy képzettséget nem igénylő vendéglátó-ipari munkákra, például spárgaszedésre vagy konyhai kisegítő munkára - jelentkeznek.
Kovács Géza hozzátette: az osztrákok 2008. január 1-jétől, illetve 2008. július 1-jétől bizonyos szakmák esetén könnyített eljárással adnak ki munkavállalási engedélyt, a 60-70 foglalkozásból álló hiányszakmák listáját folyamatosan frissítették, ezekben a szakmákban a munkavállalási engedélyeket akkor is kiadták, ha valaki nem esett a kormányközi egyezmények hatálya alá.
A német és osztrák munkaügyi szervezet képviselői, de cégek is évente az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) programjai keretében több alkalommal jönnek Magyarországra toborozni, ez is mutatja, hogy van igény a magyar munkaerő iránt.
Elmondta: hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, de Ausztriában összesen körülbelül 20.000 magyar dolgozik, és Németországban is legalább ugyanennyien vállalnak munkát. Németországba évente 2.000-2.500-an mennek ki három-négy hónapos szezonmunkákra - közölte Kovács Géza. Megjegyezte, hogy a szezonmunkások már 2011. január 1-je óta engedélymentesen dolgozhatnak Németországban.
A kétoldalú egyezmények keretében Ausztriában 35 éves, Németországban 40 éves korig vállalhattak eddig munkát a magyar állampolgárok. Arra a kérdésre, hogy a munkaerő-piaci nyitás után kimehetnek-e többen a két korhatárnál idősebb magyarok közül, Kovács Géza úgy válaszolt: elvileg igen, ha találnak megfelelő munkát, de a magyar munkavállalók nem annyira mobilak, sokszor a nyelvtudás is hiányzik, és soknak közülük nincs megfelelő anyagi forrása sem arra, hogy adott esetben az első fizetésig finanszírozza a külföldi tartózkodást.
Németországba 2.000, Ausztriába maximum 1.800 munkavállaló mehetett évente a kétoldalú egyezmények alapján, de az osztrák keretszámot 2004 óta általában 80 százalékig sikerült feltölteni, és a német irányszámot sem sikerült soha teljesen kitölteni, a legtöbb 1.500 volt, még jóval a magyar uniós csatlakozás előtt. 2004 után számuk rohamosan csökkent, jelenleg évente néhány százan jelentkeznek az FH-nál németországi munkára - mondta Kovács Géza.
