Osztrák válasz Matolcsynak

Míg a tagállamok – ahogy az várható volt – támogatásukról biztosították a magyar fél gazdasági programját, Matolcsy közös valutával kapcsolatos kijelentése felháborodást keltett. A magyar politikus kollégái előtt tartott szűzbeszédében ugyanis úgy fogalmazott: „Megerősítettük az európai integrációt, de lehetséges, hogy az euró még egy évtizedig veszélyben lesz.” A DPA híradása szerint ez utóbbi állítás „heves tiltakozást” váltott ki, Josef Pröll osztrák alkancellár és pénzügyminiszter például úgy fogalmazott: „Én az eurózóna tagja vagyok, és igenis vannak bizakodásra okot jelek Európa növekedésével és az eurózóna iránti bizalommal kapcsolatban. Ezeket tartósan meg kell védenünk. És nincs ok azon gondolkozni, hogy a krízis még évekig eltarthat.” Pröll ezzel párhuzamosan kritikát is megfogalmazott Matolcsynak, mikor hozzátette: „Örülök, hogy ezek a kommentárok nem olyan miniszterektől származnak, akik az eurózónában viselnek felelősséget.”

Tény, Matolcsy beszédében – korántsem alap nélkül – meglehetősen kritikusan ítélte meg a közös valuta jelenlegi helyzetét. Szerinte az euró egy olyan, már felépült házra hasonlít, „amely alatt némiképp ingoványos a talaj”, és amely alá „utólag kell erős alapot építeni”. „Az euró mögött még nincs meg az a politikai és fiskális koherencia, amely megóvna bennünket a rengésektől” – fűzte hozzá.
Ezt figyelembe véve a jelenlegi első számú feladatnak a közös valuta megerősítését nevezte, és ezt a célt szolgálják a magyar elnökség által végrehajtandó legfontosabb feladatok is: az új uniós gazdaságpolitikai ciklus, az európai szemeszter elindítása, a gazdasági kormányzás megvalósításához szükséges hat jogszabály elfogadása, a pénzügyi szabályozás megerősítése, valamint a bajba került tagállamoknak segítséget nyújtó tartós euróövezeti stabilitási mechanizmus megteremtése.

A politikus egyúttal kiemelte, hogy az övezet fejlődését közép- és hosszú távon is biztosítani kell. Ehhez azonban erős háttérre lenne szükség, amelyet csak dinamikus gazdasági növekedéssel és magas foglalkoztatással lehet megteremteni. „Hetven százalék alatti foglakoztatási rátával nem lehet stabil az euró gazdasága” – figyelmeztetett, és utalt arra, hogy az Egyesült Államokban 75, Kínában pedig 85 százalék ez a mutató.

Szintén a gazdasági kormányzás létrehozását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa. Szerinte az Európai Tanácsnak legkésőbb március végéig el kell fogadnia egy általános ajánlást ebben a kérdésben, amely alapján a második negyedévben érdemi tárgyalásokat kezdhet az Európai Parlamenttel (EP). A magyar elnökség arra törekszik, hogy június végéig mind a hat jogszabályról megállapodás születhessen a tanács és az EP között. Négyet rendes jogalkotási eljárásban, azaz a tanács és a parlament együttes döntésével kell elfogadni, kettő esetében viszont az EP-nek csak konzultációs joga van. A jogszabályok révén megnyílna az út az előtt, hogy az EU az eddiginél nagyobb kontrollt gyakorolhasson az egyes tagállamok gazdálkodása felett, az eddiginél szigorúbb szankciókkal bírja őket jobb belátásra, és így elébe menjen a jövőbeni válságoknak. Az államadósság területén „minden kis tüzet el kell oltanunk, mielőtt erdőtűz lenne belőle” – fogalmazott Rehn.

A megelőzést szolgálják az úgynevezett banki stressztesztek is, amelyeket a jövőben szigorít az EU – jelentette be a tegnapi ülésen Michael Barnier, az Európai Bizottság belső piaci biztosa. „Tanulnunk kell az első tesztek leckéiből, és az újakat úgy kell kialakítani, hogy azok hihetőbbek és robusztusabbak legyenek” – érvelt. A biztos valószínűleg arra utalt, hogy a tavalyi első vizsgán 91 pénzintézetből hét nem ment át. A bukottak között egyetlen ír bank sem volt, ami azért elgondolkodtató, mert nem sokkal később Írország éppen bankszektorának összeomlása miatt kényszerült uniós mentőövre.

Mint azt Polner Gergely, a magyar elnökség szóvivője a Világgazdaságnak elmondta, az új stressztesztek részleteit márciusig kell kidolgozni, felvételükre pedig nyár elejéig kerül sor. A Reuters azon értesülésével kapcsolatban, miszerint ezek során már a pénzintézetek likviditási kockázatait is vizsgálják majd, úgy fogalmazott: valóban szó van erről, döntés viszont még nem született a kérdésben.

A gazdasági kormányzáshoz szükséges jogszabályok elfogadása

A pénzügyi szabályozás megerősítése

Az euróövezeti stabilitási mechanizmus megteremtése

A gazdasági kormányzáshoz szükséges jogszabályok elfogadása

A pénzügyi szabályozás megerősítése

Az euróövezeti stabilitási mechanizmus megteremtése Jóval kevesebbet ér az euró, mint a bevezetésekor Az euró vásárlóértéke 22 százalékkal csökkent a közös uniós pénz 1999-es bevezetése óta – derül ki az Allianz tanulmányából.

A biztosítótársaság vizsgálatai szerint egy euró vásárlóértéke jelenleg 78 eurócent, így a fizetőeszköz a bevezetés óta 22 eurócentet veszített értékéből az euróövezeti átlagot tekintve. Igaz, az országonkénti eltérés jelentős: Németországban 82 eurócentet ér egy euró, Franciaországban nagyjából 81-et, Olaszországban 76-ot, Spanyolországban pedig csupán 71 eurócent értékű árut vagy szolgáltatást lehet vásárolni egy euróból – idézi a Bild című német lapban megjelent kutatást a távirati iroda.

Ugyanakkor az euró bevezetése árstabilitást eredményezett, Németországban például „az utóbbi 12 évben stabilabbak voltak az árak, mint a megelőző fél évszázadban” – mondta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke.

Az euró a dollárhoz képest stabilabbnak bizonyult – az amerikai pénz 1999 óta 25 százalékkal értéktelenedett el –, jobban áll viszont a svájci frank, amely ugyanebben az időszakban 11 százalékot veszített vásárlóértékéből. Sikeres kötvényértékesítés a spanyoloknál Spanyolországban ismét sikeresen adott el állampapírokat Spanyolország, ráadásul ezúttal a kamatok is estek. A tegnapi aukción a 12 hónapos kincstárjegyekből – 2,2-szeres túljegyzés mellett – 4,5 milliárd eurónyi kelt el, a hozam 2,947 százalékra csökkent a decemberi 3,449 százalékról. A hoszszabb lejáratú, 18 hónapos kötvényeken egymilliárd euró értékben sikerült túladni, miközben a hozamuk 3,367 százalékra ment vissza a decemberi 3,721 százalékról.

A világ harmadik legnagyobb pénzügyi tartalékával rendelkező Oroszország eközben cáfolta azt a lapértesülést, miszerint készen állna spanyol államkötvényeket venni.

„A spanyol állampapírok még mindig túl kockázatosak a befektetésre” – idézte a Reuters Alekszej Kudrin orosz pénzügyminisztert, aki egyúttal érdeklődését fejezte ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kötvényei iránt. -->