Ezekre a napokra, hetekre és azokra a történésekre, amelyek most zajlanak az Európai Unióban még több év múlva is emlékezni fogunk, mert ilyen léptékű és mélységű, radikális integrációváltás lehetősége és témája nem merült fel. Ehhez hasonlóra talán csak a nyolcvanas években volt példa az egységes piac megalakításakor, vagy később, a közös pénzről való döntéskor - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Fóris György. A Bruxinfo elemzője hozzátette: a közös piac létrejötte után újabb és újabb politikákat emeltek a fedélzetre, de a tagállamok mindig gondosan kerülték a makrogazdaság bevonását, amely a nemzeti szuverenitás féltett, legbelsőbb területéhez tartozik.
A védelmi politikánál és a külügyeknél hamarabb elindult a közeledés, a makrogazdaság estében azonban mereven kitartottak, egészen 2008-ig, a pénzügyi válság kirobbanásáig - emlékeztetett a szakértő, aki hangsúlyozta: ma már az meghatározó súlyú, méretű és pozíciójú államai maguk kezdik el felvetni, hogy olyan mértékű koordinációt kellene folytatni a gazdaságpolitikák között, amely példátlan módon fellazítaná a kizárólagos nemzeti szuverenitást a makrogazdasági folyamatok tervezésénél.
Egy teljesen új fokára léphet az integráció a gazdasági kormányzás megvalósulásával, Fóris György szerint azonban dilemma, hogy hányan akarják és tudják követni ezt a hajót. A válság nagy kérdése volt, hogy szétzilálódik vagy erősödik-e az integráció; most úgy tűnik, egy harmadik lehetőség fog megvalósulni: erősödik ugyan az integráció, de csak az országok egy csoportjánál, és ezt szétzilálja a 27-ek eddigi látszólagos kohézióját - mondta a Bruxinfo elemzője, aki hozzáfűzte: a válság kiváltotta azt a szükséget, aminek mentén a tagországok konkrét döntéseket hoznak, amelyek aztán új integrációs képletté állnak össze.
Ebben a válsággal terhes időszakban az országok közötti versenyképességi különbség szögnek bizonyul a zsákban, ami kilyukadt, és ha tovább szakad, akkor az egész szétesik - érzékeltette a helyzetet Fóris György, aki úgy véli, ilyen körülmények között a nagy felkészültségi különbséggel rendelkező országok uniós befogadására biztos, hogy nem lehet számítani. Hozzátette azonban, hogy Horvátország határeset, hiszen annyira a bővítési folyamat végén jár, hogy azt legfeljebb csak odázni lehet, visszafordítani nem
