A növekedési és stabilitási programmal a ciklus végére 650-660 milliárd forintot szeretne megtakarítani a kormány - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve, hogy az idei költségvetési hiány három százalék alatt lesz.
A kormány célja a GDP-hez mért államadósság csökkentése 81-82 százalékról 70 százalék alá a ciklus végére. De ahhoz, hogy Magyarország 2013/14-re biztonságosan fenntartható, három százalék alatti költségvetési hiánnyal zárjon, nagy szükség van egy átfogó és súlyos döntéseket is hozó strukturális reformprogramra – magyarázta a miniszter
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője szerint azonban nem megszorításokban gondolkodik a kormány. „A megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások, ezért nem is lesznek megszorítások. A tervek szerint a reform része lesz a foglalkoztatás bővítése és a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele - mondta Szijjártó Péter.
Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca stratégiai államtitkára szerint reformok lehetővé teszik majd, hogy 2012 után ne legyen szükség válságadókra. Jelentős megtakarításra van lehetőség a gyógyszerkasszában, és sok olyan területen, ahol pazarló módon folynak el az állami pénzek. A versenyképességet növeli majd, ha a vállalkozások adminisztratív terheit csökkentik, a 20 és 64 év közötti korosztályban pedig az évtized végére 75 százalékra növelik a foglalkoztatottságot. A reformprogramot a nemzetgazdasági tárca terjeszti a kormány elé február közepéig, a hó végére pedig a végleges változatot is nyilvánosságra hozzák.
Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviseletének vezetője rádiónknak kifejtette álláspontját az elmúlt hónapok intézkedéseiről és a tervezett reformcsomagról. „A szándék és a bejelentés alapján azt gondolom, hogy az intézkedések szerkezeti jellegűek és hosszú távúak lesznek, ami nagyon üdvözlendő, és egybeesik a mi javaslatainkkal.”
Mint mondta, fontos, hogy növekedjen a hatékonyság és az állami tulajdonú vállalatok részéről a költségvetésre nehezedő nyomás. Szerinte szükséges a szociális támogatások rendszerének átalakítása úgy, hogy fenntartható legyen, tehát a kiadás csökkenjen, a másrészt maradjon annyi pénz, hogy a legkiszolgáltatottabbakat megóvja. Valamint fontosak a munkavállalásra ösztönző programok a jóléti rendszerben.
A tervek szerint azt intézkedésekkel 600-660 milliárd forintot lehet megtakarítani. Irina Ivascsenko biztatónak látja ezt az összeget, de azt is mondta, hogy látniuk kell a részleteket. „Ha 2013-ig semmi sem történik, számos átmeneti intézkedés hatása kifut, így a költségvetési hiány növekedni kezd, az államadósság szintje ugyancsak, ezt pedig nem engedheti meg magának Magyarország” –mondta, utalva a válságadókra, vagy a magán-nyugdíjpénztárak vagyonának állami kézbe vételére.
Az IMF itteni képviseletének vezetője úgy látja, hogy néhány intézkedés gyengítheti a hosszú távú fenntarthatóságot, ilyen például a nyugdíjrendszert érintő változtatás, amellyel a kormány hosszú távú elkötelezettséget, a jövő nyugdíjainak kifizetését vállalja, a szektorokat terhelő átmeneti adók pedig a befektetői bizalmat gyengíthetik.
Irina Ivascsenko szerint nagyon lényeges, hogy mennyire kidolgozottak, milyen bátrak és milyen gyorsan lépnek életbe a reformintézkedések. „Néhány területet nem könnyű változtatásokat végbe vinni, ehhez nagy bátorságra és szakértelemre van szükség.” Hogy milyen várható, arról még nem tudott nyilatkozni, abban azonban egyetért a kormánnyal, hogy az ország növekedési potenciálja „egyelőre meglehetősen szerény”.
A rádió jelentése szerint olvasható lesz az IMF új országjelentése, amelyben a gazdasági kormányzás gyengítésével kapcsolatban bizonyos kétségeket is megfogalmaznak. „Gondolok itt a Költségvetési Tanács leépítésére, vagy a kormány és a jegybank közötti sajátos viszonyra – mondta Irina Ivascsenko. - Úgy gondolom, hogy sok ország és hosszú évek tapasztalatai azt mutatják: ilyen, nagy tekintélyű és stabil intézmények jótékony hatással vannak a növekedésre, illetve ellenőrző, kiegyensúlyozó funkciói vannak.”
