Hogyan ellenőrizheti a béreket a kormány az üzleti szférában?
Mint ismeretes, Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben napirend előtti felszólalásában kifejtette, hogy az új adórendszer miatt számos helyen bércsökkenést tapasztaltak a magánszférában, ez azonban nem fogadható el. Ezért akciócsoportokat állítottak fel és lépéseket tesznek a helyzet megoldására, hogy a magánszektorban se csökkenhessenek a fizetések.
A kormány vagy az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ismételt összehívásával vagy jogi eszközökkel kikényszerített bérszabályozással léphet fel az ellen, hogy az új adórendszer miatt senkinek ne csökkenjen a jövedelme – mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára csak reméli, hogy a kormány az előbbi megoldást fogja választani, hiszen egy piacgazdaság egyik alapja a szabad bértárgyalás lehetősége.
A kormány nem írhat elő a piac számára bérszinteket, ehelyett meg kell állapodnia a szakszervezetekkel, az OÉT-ben elfogadott megállapodásokat kell betartatni - pontosította parlamenti viszontválaszában az expozéjában közölteket Orbán Viktor.
Magyarországon a kilencvenes évek első felében megszűnt a törvényi bérszabályozás, azóta - a munkaadók, a munkavállalók és a kormány részéről – háromoldalú szerződés van érvényben, amelyet évente az OÉT ülésein tárgyalnak meg. A legutóbb alig két hónapja állapodtak meg arról, hogy 2011-ben 78 ezer forint a minimálbér, 94 ezer forint a garantált bérminimum, és a felek megegyezése szerint 4-6 százalékos béremelési ajánlást tartanának kívánatosnak a gazdaságban.
Dávid Ferenc szerint a miniszterelnök vélhetően már ekkor is ismerte az adórendszer hatásait, s így még az OÉT alig több mint két hónapos megállapodásainak újratárgyalása is finoman szólva is meglepő. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a bérszabályozás a munkavállalóknak sem feltétlenül kedvező, hiszen nem tudni, hogy azt, aki az új adórendszerrel kevesebb bérhez jut, milyen forrásból kompenzálják. A cégeknek akkor más munkavállalóktól kell elvenniük, hiszen erre plusz forrás egy cégnél sincs.
Kolláth György alkotmányjogász a Világgazdaság Online-nak elmondta: a közszolgálatban állókat kompenzálhatta a kormány, ha kevesebbet vittek volna haza az adóváltozások hatására, de a magánszektorban ez „nem teljesült”. Kiemelte: nem is teljesíthető, mert magánvállalatokat nem kényszeríthet a kormány, hogy egyes esetekben ezt kompenzálja. Eszköz a minimálbér, és a diplomás minimálbér meghatározása a kormány kezében.
John Maynard Keynes óta tudjuk, hogy az embereket nem a nominálbér, hanem a reálbér érdekli – mondta a Világgazdaság Online-nak Simonovits András, a Magyar Tudományos Akadémia közgazdásza.
Erről bővebben itt olvashat: "Az adórendszer átalakítása tévedés, a szegény jár a rosszul"
