Magyarország "nyerhet" a Barroso-Van Rompuy javaslaton

Felvizezett javaslatokkal mentené meg a német–francia versenyképességi paktumot az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének közös csomagja. A Van Rompuy–Barroso-tervezetben nem szerepel a társasági adó alapjának harmonizálása, amely ellen Budapest is kifogást emelt.

Közös javaslatcsomagot állított össze a német–francia versenyképességi paktum vitatott kérdéseiről Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A nemzetközi sajtóban az EU két elnökének nevezett páros valójában olyan javaslatokat dolgozott ki, amelyekkel az eurózóna többi tagállamát próbálják meggyőzni, hogy csatlakozzanak a Német- és Franciaország által kidolgozott versenyképességi paktumhoz, amelynek a bevezetését az euróövezeti mentőalap megerősítésének feltételéül szabta a német kormány.

A február eleji EU-csúcson ugyanis a valutaunió tagjai hevesen kikeltek a német–francia tervezet ellen, amely eddig tagállami hatáskörbe tartozó, tabunak számító kérdésekben – mint a nyugdíj, a bérezés vagy az adózás – szeretné elérni a minél szélesebb körű gazdaságpolitikai együttműködést az eurózóna adósságválságának kezelése érdekében. 
 
A Financial Times úgy értesült, hogy a Van Rompuy–Barroso-terv valójában egy kivételtől, a társaságiadó-alap harmonizálására vonatkozó javaslattól eltekintve tartalmazza – még ha puhítva is – az eredeti német–francia tervezet célkitűzéseit. A társaságiadó-alap közös szabályozásának terve különösen Írország ellenkezését váltotta ki. A 12,5 százalékos társaságiadó-kulcsot alkalmazó Dublin ugyanis attól tart, hogy az adóalap-harmonizáció idővel elvezetne a kulcsok egységesítéséhez is. A német–francia tervezet ezen pontja volt az, amellyel kapcsolatosan Orbán Viktor magyar kormányfő szinte azonnal közölte: Magyarország nem támogathatja az adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben.

További részletek a holnapi Világgazdaságban